83837. lajstromszámú szabadalom • Készülék növényi magvak, koprah, vagy hasonlóanyagok aprítására

Megjelent 1934. évi június lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83837. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Készülék növényi magvak, kopra, vagy hasonló anyagok aprítására. Antol Jurgrens Vereenigde Falbrieken cég" Nymegert. A bejelentés napja 1921. évi március hó 31-ike. Hollandiai elsőbbsége 1918. évi január hó 31-ike. A találmány magvak, kopra és hasonló anyagok aprítására szolgáló készülékre vonatkozik, mely egy vagy több henger­párral bír s mindegyik hengerpárbani a 5 hengerek különböző emelkedésű csavar­vonalak szerint vonuló kerületi hornyok­kal vannak ellátva. A találmány lényege az ilyen henger­párok olyan hajtóműve, mely azt egyes 10 hengereket olyan kerületi sebességekkel hajtja meg, melyek az illető henger hor­nyának és az illető henger alkotójának egymással képezett hajlásszöge tangensé­vel arányosak. 15 Ha egy hengerpár hengerei — ipiként ez a gyakorlatban szokásos — egyforma átmérőjűek, akkor ajánlatos a hajtóművet úgy kiképezni, hogy a hengerek kerületi sebességei 1:2 arányban álljanak. 20 A csatolt rajz 1. ábrája graphikusan tün­teti fel a találmány lényegét. Az ábrán az (ab) vonal mentén érint­kező két henger köpenye kiterítve kép­zelendő el. A hengerek mindegyike egy 25 egyetlen (ac), ill. (ad) horonnyal bír, me­lyek az (ab) vonallal különböző szögeket zárnak be. Ha a hengereket olyan kü­lönböző (v), ill. (w) kerületi sebességek­kel hajtjuk meg, melyek a (cd) és (db) 30 hosszakkal, vagyis a (cab) és (dab) szö­gek tangenseivel arányosak, akkor az (ac) és (ad) hornyok egymással mindig az (ab) vonal mentén fognak olyan (e) és (f) pon­tokban találkozni, melyek párosával az 85 alkotókra merőleges közös síkban feksze­nek. A hengerek kerületi sebességeinek különbözősége folytán a hornyokba került anyagra a hornyok keresztezési helyén nyíróhatás fejtetik ki, ami a kivánt aprí-40 tást hozza létre. A hengerek forgásakor a hornyok ke­resztezési (h) pontja természetesen (a)-tól (b)-ig tolódik el, vagyis az (ac) és (ad) hornyok egész hosszuk mentén működ­nek össze. 45 A hengerek gyártásánál ajánlatos a hor­nyok beosztását úgy megállapítani, hogy az egyik hengeren levő hornyok száma ugyanakkora, vagy kisszámú többszöröse legyen a másik henger hornyai számá- 50 nák. Ha egyforma átmérőjű hengerek ese­tén a hornyok száma mindkét hengeren ugyanaz, akkor természetesen a lassabban forgó henger hornyainak emelkedését egy egész számmal, tehát legalább kétszer ak- 55 korára kell venni, mint a gyorsabban járó henger hornyának emelkedését. Minthogy a gyorsabban járó hengeren elrendezett hornyok száma annál nagyobb, mennél nagyobb a hornyok emelkedése a lassab- 60 ban járó hengeren, a maximális nyiró­hatást minden esetre akkor érjük el, ha a hornyok emelkedése a lassabban járó hengeren kétszer akkora, mint a gyorsan járó hengeren, feltéve, hogy a hengerek 65 kerületi sebességei 1: 2 arányban állnak. Ezt példaképen a 2. ábra tünteti fel. Az, (s) hengeren a hornyok emelkedése kétszer akkora, mint a (t) hengeren. Ilyen berendezésnél a nagyobb sebességű henger 70 két-két hornya körül az egyik nem mű­ködne a fent jelzett kívánatos módon, a másik henger egyik hornyával össze. Nyilvánvaló, hogy a hengerek közös érintkező alkotója mentén annyi egyidejű- 75 leg hatékony pont lesz, ahány horonnyal bírnák hosszegységenként a hengerek. Erre való tekintettel ajánlatos a hornyok emel­kedését alacsonyra megválasztani. Ennek természetesen másrészt határt szab az a 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom