83825. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagbefecskendező szerkezet égési erőgépekhez
Megjelent 193 4. évi ju nius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83835. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Tüzelőanyagbefecskendező szerkezet égési erőgépekhez. Hesselman Knut Jonas Elias mérnök Saltsjö-Storángen (Svédország-). A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 7-ike. Svédországi elsőbbsége 1921. évi augusztus hó 25-ike. Találmányom tárgya tüzelőanyagbefecskendező szerkezet oly égési erőgépekhez, melyeknek elégetőtere a hengerfedél és a dugattyúfenék között fekszik és amelyek-5 nél az égőanyag centrálisán fuvatik be az elégetőtérbe. A találmány célja a tüzelőanyagnak és az égési levegőnek keveredését nagymértékben előmozdítani. Emellett abból indu-10 lünk ki, hogy az égőanyag a fuvókából kijutva, nagy sebességgel rendelkezik, de még nincs tökéletesen elosztva. Ugyanis minél jobban távolodik az olajcsepp a fuvókától, annál jobban melegszik fel és por-15 lik széjjel. Ennélfogva az olajból kevés ég el a fúvóka közelében és az elégés annál élénkebb lesz, minél jobban távolodik el az olajcsepp a fuvókától. A találmány szerint az elégetőtér oly 20 alakot nyer, melynek tengelyirányú méretei a középtől a köpeny felé folyvást nőnek. Ilyen alakú elégetőtórben a levegő az égési folyamat megkívánta módon oszhk el. Ezenfelül a találmány szerint a tüzelő-25 anyagot sugárnyalábok alakjában fecskendezzük be, mely nyalábok a dugattyú fenekét ennek belső véghelyzetében súrolják, mimellett a nyalábok felső szélei és a hengerfedél között a köpeny felé mindin-30 kább bővülő légtér marad. A találmány egyaránt alkalmas egyszeres és kettős működésű gépekhez. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy a találmány szerint kikópe-35 zett, egyszeres működésű égési erőgép felső részének hosszmetszete. A 2. ábra az előbbinek II—II vonala szerint vett metszet. A 3. ábra más alakban kiképzett egyszeres működésű gépnek hosszmetszete. A 40 4. ábra egy kettős működésű álló gép egy részének hosszmetszete. Az 5. ábra egy kettős működésű fekvő gép egy részének hosszmetszete. A 6. és 7. ábrák a 4. és 5. ábra szerinti gé- 45 pek fuvókáinak elosztását mutató nézetrajzok. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett gépnél az (1) hengerfedél sík, míg a (2) dugattyúfenék kúp, melynek csúcsa a dugat cyú 50 belső véghelyzetében közvetlenül a centrálisán elrendezeti (3) fuvószáj alatt van. Így az elégetőtér tengelyirányú méretei a középtől a köpeny felé r.iindinkább nőnek. A dugattyúnak a (2) fenék fölé nyúló 55 (4) karimája van, mely a dugattyú belső véghelyzetében a hengerfedél közeiébe nyúlik. A fuvószáj úgy van kiképezve, hogy az égőanyagot, melynek befuvalása akkor kezdődik, mikor a dugattyú legfelső 60 helyzetében vagy annak közelében van, több nyíláson át kúpos sugárnyalábok alakjában fújja be az elégetőtérbe, mely nyalábok alsó szélei a befúvás kezdetén a dugattyúfeneket súrolják, mimellett a 65 nyalábok felső szélei és a hengerfedél között aránylag nagy légtér marad. Ezáltal a bevezetésben már említett előnyös légelosztás biztosítva van. Előny az is, hogy az égőanyag itt hosszabb utat tesz meg, 70 mint az elégetőtér ismeretes (például hengeres) kiképzéseinél, tehát az elégés biztosabban fejeződik be addigra, mire az égőanyag a hengerfalat elérte. A dugattyú megindulása alkalmával a levegő az el- 75 égetőtér közepe felé, vagyis az égőanyag-
