83806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőtőzegnek és melléktermékeinek nyers tőzegből való előállítására

Megjelent 1934. évi ju

nius hó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83806. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőtőzegnek és melléktermékeinek nyers tőzegből való előállítására. Haas Friedrich iparos Wien. A bejelentés napja 1921. évi április hó 5-ike. A jelen, találmány tárgya eljárás tüzelő tőzegnek (illetve nedvesen sajtolt tőzegnek) és melléktermékeinek, mint tőzeggyapjúnak és tőzegspiritusznak nyers 5 tőzegből való előállítására. A találmány lényege az, hogy eriophorum vaginatumtartalmú fekete tőzeget, rosttalanítása előtt, hideggel (áttelelés), nedvességgel (eső- és vízöblíés) vagy meleggel (mester -1° séges felhevítés, nyomás alatti vagy önhevítés) való előkezelés útján, először kolloidális kötőképességétől (vagyis enyves! kötő-, valamint megkeményedési és öntömörődési képességétől) egészben vagy 15

részben megszabadítunk és ebben az állapotban rostalanítunk azután, tüzelőanyaggá való további feldolgozás előtt, kötőképességét megtartott tőzeggel, illetve tőzegspiritusz előállítására alkalmazott, 20

cefrétlenített, rosttalanított fehértőzegtörmelékével vagy porával újból kötőképessé teszünk. Nedvesen sajtolt tőzegnek, tőzeggyapjúnak és tőzegspiritusznak fehérrosttartalmú 25 és fekete rostokban dús fellápból való tömeges előállítása céljából, a gyepet célszerűen a készre szárítás előtt, az év nedvesebb, illetve hidegebb felében, szárító felületeken, átfagyasztásnak vagy pedig 30 nagyfokú nedvesítés és részbeni víztelenítés gyakori változásának vetjük alá. A fekete tőzeg ezáltal porhanyóssá válik és nagy hajlandóságot mutat morzsalékképződésre. A gyakorlatban már bevezetett 85 gépek segélyével, az ily módon kezelt fekete vagy fehér tőzeggyepből, annak eriophorum vaginatumtartalmát célszerűen kitermeljük, miközben a tőzeg lőtömege száraz tőzegpor alakjában kihull, 40 melynek ebben az állapotban tetemes vízfelvevő képessége van. Ezért nedvesen sajtolt tőzeg tömeges előállításánál, keverőtőzeg gyanánt, gazdaságosan felhasználható. A tőzeg nedvesen történő sajtolásának hátrányait, nevezetesen a rendkívüli 45 nehézségekkel járó hosszadalmas és költséges sajtolási folyamatot, valamint a sajtolt tőzeg megkeményedési és önsűrűsödési képességének csökkentését, mely a legfinomabb és legkötőképesebb tőzegnyálkának 50 a víz kisajtolása közben történő elveszésétől ered, azáltal küszöböljük ki, hogy az előbb ismertetett foszlatásnál kihulló, felszívóképes fehér- és feketetőzégport nyers feketetőzeggel alaposan elkeverjük. A ke- 55 verék sajtolásakor ugyanis az előbbi felveszi utóbbinak fölös víztartalmát, valamint finom tőzegnyálkáját, mindaddig, míg a nedvességkülönbségek ki nem egyenlítődtek. Ezáltal a sajtolt termék a nedves- 60 ségnek azt a fokát éri el, mely az alakos tőzegnek a nyomás alatti elszenesedéséig menő önsűrűsödéséhez szükséges. A keverés célszerű kivitelénél, a keverék a maga egészében kötőképes és emellett oly 65 sajtolóképes lesz, hogy egyszerű tömegelőállítás útján, lényeges víz- és nyálkaveszteség nélkül, alakos tőzeggé, célszerűen golyókká tömöríthető. (Előnyök: kedvező értékesítési alak, laza feltöltés lehetősége, 70 csekély érintkezési felületek mellett, koncentrált nyomás valamennyi alakos tőzegrészre, morzsalékveszteségek meggátlása, a sajtókból a tárolókba való gördülési lehetőségének kihasználása.) Az alaktőzeg, még 75 GÓ—70% víztartalom mellett is, nyomás ellenében elég ellentálló, úgy hogy magas halmokban, célszerűen rétegesen tárolva, gömbalakját megtartja. A rétegekben felhalmazott alakos tőzeg- 80