83805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú tüzelőanyagok, főleg tőzeg elgázosítására, illetve kokszolására és az eközben felszabaduló melléktermények hasznosítására

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. HAQYAR ÍIRÍLYI SZABADALMI BTRŐSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 83805. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás nitrogéntartalmú tüzelőanyagok, főleg tőzeg elgázosítására, illetve kokszolására és az eközben felszabaduló melléktermények hasznosítására. Haas Friedrich iparos Wien. A bejelentés napja 1921. évi április hó 5-ike. Míg a fűtőgázgyártás elmélete és gyakorlata korábban azt az álláspontot vallotta, hogy nitrogéntartalmú tüzelőanyagok elgázosításánál az ammoniaképződés 5 hőmérsékletének csak felső határa van, melyet az ammónia bomlási hőmérsékletével — 800° C-al — vettek fel megegyezőnek, addig újabban megállapították, hogy szilárd, szerves tüzelőanyagok nitrogén-10 jének gázalakú halmazállapotba való átvezetésénél az ammoniaképződésnek alsó határa is van. Megállapították továbbá, hogy a legfelső és legalsó ammoniaképződési hőmérsékletek a különböző tüzelő-15 anyagfajtáknál különbözők, mimellett a felső hőmérsékletek részben még az ammónia bomlási hőmérséklete fölött is fekszenek. így pl. az ammoniaképződési hőmérsék-20 let sapropelek (rothadt iszap, illetve iszapvagy májtőzeg) elgázosításánál 100— 500/600° C, tőzeg és barnaszén elgázosításánál 250/350—600° C, kőszén elgázosításánál pedig 350/550—10000 C között fekszik. 25 Ebből következik, hogy a tüzelőanyagok nitrogénjének ammóniává való átalakítására szükséges hőmérséklet, éppen úgy, mint a tüzelőanyagok többi szerves alkatrészének elgázosítási hőmérséklete. ,az el-30 gázosítandó anyag vegyi életkora által van megállapítva, oly értelemben, hogy a hőmérséklet annál magasabban fekszik, minél nagyobb az elgázosítandó anyag vegyi életkora. 35 Az a korábbi javaslat, hogy az elgázosítási levegőhöz túlhevített gőzt fölös menynyiségben keverjünk hozzá azon célból, hogy a tüzelőanyag elgázosításánál a legalacsonyabb ammoniaképződési hőmérsékleteket fentartsuk, nem bizonyult 40 gazdaságosnak. Sokkal célszerűbben és gazdaságosabban használjuk fel a jelen találmány szerint az elgazosító kemencék felhevítésére gyakran alkalmazott eljárást, mely szerint regene- 45-rált gázmeleget vezetünk át az elgázosítandó anyagon. Oly fűtőgázokat, melyeket gőznek az elgázosítandó termék fölött való elvezetése útján kaptunk és azután lehűtés útján, 50-kondenzáló alkatrészeiktől megszabadítottunk, regenerátorokban tudvalevőleg igen magas hőfokra hevíthetünk anélkül, hogy a gázalakú meleghordozók széntartalmának lepattogzó részecskéi .a regenerátor 55 huzatcsatornáit bedugasztanák. Magasfokú gázhőmérsékletek regenerálása azonban a hevítési melegnek alig 10%-ot meghaladó hőveszteségével jár és ennek következtében az elgázosítandó bO anyag felhevítésére alkalmas oly fűtőanyagot szolgáltat, mely nemcsak sokkal olcsóbb, mint a túlhevített gőz, hanem az ammoniatermelés szempontjából még .azzal a rendkívüli előnnyel is jár, hogy a 65 kondenzvizet nem hígítja fel. Migas gázhőmérsékletek célszerű regenerálása gázalakú fűtőanyag előállítása céljából, tehát azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy minden nitrogéntartalmú tüzelő- 70 anyag elgázosításánál az ammoniaképződés hőmérsékletének alsó határára is figyelemmel kell lennünk, lehetőséget nyújt majdnem valamennyi tüzelőanyag nitrogéntartalmának racionális kihasználására, 75 mert minden tüzelőanyag elgázosításánál az elgázosítandó terméknek legalacsonyabb ammoniaképződési hőmérsékletét