83803. lajstromszámú szabadalom • Szigetelő csatorna a nagyfeszültségű gépek tekercselési hornyainak belsejében végbemenő izzási készülékekenk csökkentésére

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Jngn& SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83803. SZÁM. — VIIlg. OSZTÁLY. Szigetelő csatorna a nagyfeszültségű gépek tekercselési hornyainak belsejében végbemenő izzási kisüléseknek csökkentésére. Emil Haefely & Cie. A.-G. cég Basel. A bejelentés napja. 1920. évi január hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1917. évi március hó 12-ike. Nagyfeszültségű gépeknél a hornyokban fekvő tekercselések és az ezeket körülvevő vasanyag között tudvalevőleg izzási kisülések lépnek fel, melyek többé-kevésbbé 5 erős ózonképződést okoznak. Ezeket az izzási kisüléseket a tekercseket körülvevő szigetelő csatornáknak elegendő hosszúságával a vasanyagon kívül tetszőlegesen kis mértékre csökkenthetjük, a hornyokon be-10 lül azonban, melyekbe a tekercselés be van ágyazva, a hornyoknak belső fala és a szigetelő csatornáknak külső felülete között egy vékony légrétegnek jelenléte el nem kerülhető; ezen légréteg már most a csa-15 tornáknak bizonyos helyein gyártási okokból különböző vastagságú lehet és a tekercselés és a föld között fellépő feszültségesés következtében a különböző dielektrikák feszültségelosztásának törvényeit kö-20 vetvén az említett izzási kisüléseket okozza. Az ezáltal beálló ózonképződés idővel megtámadja a szigetelő anyagot és így végeredményben a szigetelő csatornáknak átütéséhez vezethet. 25 A jelen találmány célja már most ezeket az izzási kisüléseket a nagyfeszültségű gépek tekercselési hornyaiban elkerülni. A találmány szerint a szigetelő csatorna, egész külső felületén, a vasban egy vé-30 kony, teljesen tapadó fémréteggel van ellátva, mely, a, szigetelő csatornának a tekercselési horonyba történt behelyezése után, a csatornának külső felületét a körülvevő vasanyagnak potentialjára hozza, 35 Ez a fémréteg akként van a csatorna külső felületén alkalmazva, hogy a fémréteg a csatorna külső felületéhez szorosan hozzáfekszik, illetve ahhoz teljesen ódat apad. Minthogy a csatornának külső felülete a 40 vasanyag belsejében fekvő egész hosszában el van látva a fémréteggel, a szándékolt cél elérésének érdekében, amint könynyen belátható, elegendő, ha a fémrétegnek csak egy vagy csak egyes helyei érintkeznek a vasanyaggal. 45 Hogy pedig a vastestet alkotó egyes vaspléheknek áthidalásánál örvénylő áramok következtében áramveszteségek be ne állhassanak, a fémréteget a szigetelő csatornára célszerűen lehető- 50 leg vékony rétegben alkalmazzuk és ezen réteghez lehetőleg nagy specifikus ellenállással bíró fémet használunk. Az örvénylő áramok keletkezésének megakadályozására, esetleg a fémrétegnek megvé- 55 désére a tekercselési horonyba való behelyezésnél, előnyös a fémrétegen vékony, pl. papírból készült, szigetelő burkolatot, alkalmazni, amikor is azonban a fémrétegnek legalább egy helyen a fémréteget kö- 60 riilvevő vasanyaggal elektromos érintkezésben kell lennie, ami például a hornyokban belül a szigetelő burkolatnak egyhelyen történő kivágásával, a hornyokon kívül pedig a fémrétegnek a vasanyaggal 65 való összekötésével érünk el. Ily vékony fémréteget a szigetelő csatornán oly módon alkalmazhatunk, hogy a csatornának külső felületét például a Schoop-féle fecskendezési eljárással féme- 70 sítjülc vagy hogy a szigetelő csatornának külső felületét egy lakkréteggel vonjuk be, melyre ,a fémet poralakban visszük rá, vagy hogy végre egy fémcsíkot, mely méreteiben a szigetelő csatorna kerületének 75 méreteivel egyezik, esetleg külső szigetelő burkolatával együtt a csatornára tekercseljük. Mindezen esetekben szoros kapcsolatot érünk el a fémréteg és a szigetelő csatornának külső felülete között, mely 80