83798. lajstromszámú szabadalom • Fa telítésére és konzerválására szolgáló szer

Megjelent 1934. évi junius lió 15-én. MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83798. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Fa telítésére és konzerválására szolgáló szer. N. V. Netlierland Colonial Trading- Cy. cég Brüssel. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 10-ike. Belgiumi elsőbbsége 1920. évi szeptember hó 8-ika. Fának és növényi anyagoknak konzer­válás céljából való kezelésére már több el­járás ismeretes. A legtöbb eljárás fémsókat alkalmaz, 5 melyeknek az a hátránya, hogy a fát jó elektromos vezetővé alakítják, s ezenkívül fémeket, pl. vasat stb., ha a telített fával e fémek érintkeznek, oxydálnak, ami pl. vasúti keresztezéseknél könnyen előfordul. 10 Az ismert fakonzerváló szerek legnagyobb­részt hydrátalákú nehéz fém, pl. réz-és cink-tartalommal bírnak, amelyek aránylag drágák s iparilag kevéssé gazda­ságosak. A cinkhydrátnak a közönséges 15 kereskedelmi cinkoxyddal való helyettesí­tésére irányuló kísérletek eddig nem vezet­tek kellő eredményre, mert az ilyen cink­oxydtnak a használatos ammoniakos oldó­szerekben való oldása nehézségekbe! üt-20 között. A jelen találmány célja e hátrányoknak oly szer révén való kiküszöbölése, mely a fánalk jó szigetelő sajátságát nem rontja el, a telitett fávail érintkezésbe jutó féme-25 ket nem támadja meg és jobb konzervá­lást biztosít, mint az eddigi szerek, mi­mellett könnyen állítható elő nagy mennyi­ségekben aránylag olcsó és a kereskede­lemben könnyen hozzáférhető anyagokból. 30 A találmány lényege tehát egy uj fa­telitő és konzerváló szer, valamint eljárás ennek előállítására. Az uj szer aimmonia­kos fémoldatoknak antiszeptiikusan vagy konzerválóan haitó anyagokkal képezett ke­verékéből áll, s az eddig ismeretes ha-85 sonló szerektől abbapi tér el, hogy egy sajá­tosan elkészített haingyasavas cinksó olda­tából áll melyhez phenol hevertetett és melyben fémes réz oldatott. Az ilyen oldatot úgy létesítjük, hogy először a közönséges kereskedelmi cink- 40 oxydból hangyasavas cink ammoniákos ol­datát állítjuk elő. A közönséges kereskedelmi cinkoxyd, vagy cinkfehér gyakorlatilag sem tökéle­tesen, sem pedig elegendő mennyiségben 45 nem oldódik ammóniákban. Az ilyen cinkvegyüle lekkel készített konzerváló ol­datok mindig bizonyos mennyiségű cink­oxydot szilárd, ill. tökéletlenül oldott for­mában tartalmaznak. 50 Kitűnt már most, hogy ezen hátrány elkerülhető és gyakorlatilag maradék nél­küli tökéletes oldás érhető el a következő módon: A közönséges cinkoxydhoz annyi han- 55 gyasavat adunk, amennyi magában véve nem elégséges az összes cinkoxydnak han­gyasavas cinkké való átalakítására; más szóval cinkoxyd és hangyasavas cink ke­verékét állítjuk elő. Ezen keverék, me- 60 lyet ezentúl »bázikus hangyasavas cink­nek « nevezünk, ammoniakban közvetlenül és maradék nélkül oldódik. Az uj impreg­nálószer kiinduló anyagát képező ezen ol­dathoz már most phenolt adunk s ezen 65 elegyben lassan fémes rezet oldunk fél. Látható, hogy az uj szer különös költ­ségek nélkül állítható elő a kereskede­lemben előforduló anyagokból. Az uj szer­nek fa vaigy egyéb növényi anyag telítésére 70 való alkalmazása azt a lényeges előnyt biztosítja, hogy a fokozatosan elillanó am­moniak távozása után vízben oldhatlan fémsok keletkeznek, melyen igen hatékony konzerválást fejtenek ki. Tapasztalilag be- 75 bizonyult továbbá, hogy az ilyen olda>-

Next

/
Oldalképek
Tartalom