83781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement égetésére és az égetéshez használt forgó hőelvonó kemence

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83781. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás cement égetésére és az égetéshez használt forgó hőelvonó kemence. Lanlioffer Iván Emil mérnök és gyáros Poissyt A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 1-je. Franciaországi elsőbbsége 1922. évi április hó 3-ika. A cementiparban használt összes kemencék közül határozottan a forgó kemence az, mely a legegyenletesebben és legszabályosabban állítja elő a termékeket, azon-5 ban ezideig ez a kemnce a tüzelőanyagból fejlesztett melegmennyiség kihasználása szempontjából nem a leggazdaságosabb, bizonyos szerkezetű függélyes kemencék e tekintetben a forgó kemencét 10 felülmúlják. Ennek a rossz melegkihasználásnak főképpen az az oka, hogy a helyett, mint a függélyes kemencéknél, hogy az, anyag a tüzelőanyaggal belsőleg érintkeznék: 15 a forgó kemencében a kezelendő anyag csak közvetve kapja meg a szükséges melegmennyiségeit. A melegmennyiség egy részét a körülvevő égéstermékek révén kapja, a melegmennyiség másik talán lé-20 nyegesebb részét pedig részben közvetve e gázoktól, részben pedig a kemenceköpenytől nyeri. Azonban ez utóbbi a körülvevő levegőbe való kisugárzás által melegének nagy részét elveszti, ezt viszont a 25 gázok melegéből pótolja, minek következtében tekintettel nagy felületére, olyan nagy veszteségek állnak elő, melyek a legjobb szigetelés mellett is lényegesnek mondhatók. 80 A forgókemnce tehát minden előnyei dacára a tüzelőanyag drágasága következtében a gazdaságossági versenyt nem bírja ki. A forgó kemence ezen hátrányát megszünteti a jelen találmány tárgya, 35 mert a hőmegtakaritás feltételeit javítja és amellett az anyag gazdaságos kezelését is előmozdítja. E célból a találmány szerint nem használtatik egyetlen egy forgó kemence, hanem két vagy több forgó kemence van 40 egymással kapcsolatban. A csatolt rajzon példaképpen változatosan van feltüntetve egy az. eljárás kivitelére alkalmas kemence elrendezés, amely a találmány lényegét képező és amely 45 egyformán alkalmas a száraz, valamint a nedves kezelésre is. Az 1. ábrán a szakadozott vonallal je-> lőlt nyilak mutatják a kezelendő anyag útját, a teljes vonallal rajzolt nyilak pe- 50 dig az égéstermékek haladási irányát. A 2. ábra keresztmetszete a kiégetett anyag hűtésére szolgáló berendezésnek. A 3. ábra a 2. ábra egy részlete nagyobb léptékben. 55 A berendezés teljes hosszában a külső csőre szerelt, de attól egy szigetelő köpennyel jól elszigetelt (a) forgó főkemencéből áll. E kemence magában foglalja a hőforrást és feladatát képezi a (b) ke- 60 mence által szolgáltatott szárított, porlasztott és már viszonylagosan magasabb hőfokú anyagnak a kiégetése. A (b) kemence a nedvesített anyag felvételére szolgál (illetve pép, amennyiben 65 nedves eljárásról van szó), melyben az anyag lassan és egyenletesen szárad, szemcsékre esik szét és olyan hőfokra melegíttetik fel, amellyel már az (a) kemencébe továbbítható. 70 Az (a) kemncéből távozó gázok rendes körülmények közt már ott további hasznos munkát nem végezhetnének, de hőmérsékletük még mindig nagyon is elég ahhoz, hogy a (b) kemencében hasznosít- 75 hatók legyenek, azonban az ezen gázok ál-