83774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a zsírok, olajok és viszakok elszappanosítható elketrészeinek teljes részleges elválasztására az el nem szappanosítható alkatrészektől

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83774. SZÁM. — XI/c. OSZTÁLY. Eljárás a zsírok, olajok és viaszkok elszappanosítható alkatrészeinek teljes vagy részleges elválasztására az el nem szappanosítható alkatrészektől. Dr. budai Goldberger Andor vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi február hó 6-ika. A természetes zsírok, olajok és viasz­kok, valamint a természetes és ipari ter­mékek feldolgozásánál exrahálás, préselés sbt. útján kapott zsiradékanyagok, mint 5 gyapjúzsír, bőrzsír, hulladékszír és más effélék rendszerint elszappanosítható ösz­szetett étereknek és savanyú vegyületek­nek el nem szappanosítható alkatrészek­kel, mint szénhidrogénekkel és magasabb 10 rendű alkoholokkal való elegyei. Techni­kailag egyszerű, olcsó és gyakorlati eljá­rásnak ezen két csoport különválasztására nagy jelentősége volna. Az ezen célra eddig ismeretes eljárások 16 az extraháláson vagy a lepárláson ala­pulnak. Az el nem szappanosított alkatrészek­nek a kiindulási anyag elszappanosítása után foganatosítandó extrahálása alkal-20 mas oldószerekkel nehézségekbe ütközik az elszappanosított részek tömör volta következtében, amelyek az oldószer beha­tolásával szemben jelentékeny ellen­állást fejtenek ki. Az oldószerek azonban 25 drágák: is és ezért az eljárás, tekintettel az elkerülhetetlen veszteségekre és az ol­dószer visszanyerésének kötségeire, egy­úttal költséges is. A lepárlási eljárások szerint a kiindu-80 lási anyagot vagy az elszappanosítható alkatrészek elszappanosítása után vetik alá a lepárlásnak és ily módon az el nem szappanosítható részeket, esetleg közöm­bös gőzöki alkalmazása mellett, lepárolják 35 és felfogják vagy pedig az el nem szap­panosított kiindulási anyagot lepárlás útján az illó savanyú alkatrészektől sza­badítják meg. A lepárlással járó tüzelő­anyagfogyasztás és lepárlási veszteségek folytán ezek az eljárások is költségesek. 40 A találmány tárgyát tevő eljárás sze­rint a kiindulási anyagok elsősorban el­szappanosításnak vetjük alá és pedig tet­szés szerint az összes elszappanosítható alkatrészeknek vagy csak ezek egy részé- 45 nek, pl. a savanyii alkatrészeknek elszap­panosításáig. Az elszappanosítási a nyers­anyag és az elszappanosítás kívánt mér­téke szerint több vagy kevesebb lúggal, hidegen vagy melegen foganatosíthatjuk. 50 Itt jut már most érvényre a találmány, amelynek értelmében az elszappanosított és el nem szappanosított alkatrészek kü­lönválasztása tisztán mechanikai úton történik, amennyiben az emulziószerű ke- 55 verékben: a szappan oldószerének fölös mennyiségben való adagolása és a hőmér­séklet megválasztása útján az alkatré­szekben olyan felületi feszültségállapoto­kat létesítünk, hogy ezek beálltával a tö- 60 meg mechanikai megmunkálása útján az elszappanosított és el nem szappanosított alkatrészeknek két különálló rétegre való szétválása következik be, amelyek most már egyszerű módon, pl. dekantálás út- 65 ján, egymástól elválaszthatók. Példa: Tiszta gyapjúzsírt elszappanosítunk, százszoros mennyiségű vizet adunk hozzá és kb. 15°-on, a tömeget két órán át eré- 70 lyesen kavarjuk. A tömegnek Vh—1 órai pihentetés után két élesen elhatárolt ré­teg képződött, amelyek közül az alsó vizes szappanoldat, a felső pedig az el nem szappanosított alkatrészeket tartalmazza, 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom