83767. lajstromszámú szabadalom • A kultur növényekre káros rovarok ellen a növény megóvása mellett való védekezésre és ezen rovarok, főleg szölötetű (filoxera) irtására való szer

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. t MAGYAR KIRÁLYI jHHBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83767. SZÁM. — X/b. OSZTÁLY. A kultúrnövényekre káros rovarok ellen a növény megóvása mellett való védekezésre és ezen rovarok, főleg a szőlőtetű (filoxéra) irtására való szer. Salzbergwerk Neustattfurt stattfurti cég, mint I)r. Grether Gusztáv vegyész Coblenz a/Rh. lakos jogutódja. A bejelentés napja 1922. évi május hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi május hó 14-ike. A kultúrnövényekre káros rovarok, főleg a, szőlőtetű ellen való védekezés igen fontos feladat, melyre már sok év óta különös figyelmet fordítanak és melynek 5 megoldására már igen sok kísérlet és javaslat történt. Fontos ilyen védekezőszer tudvalevőleg a szénkéneg. Ezt a szert egy úgynevezett fecskendező tövis segélyével viszik be a szőlőtetűvel fertő-10 zött talajba. A szénkéneg használata azonban némely tekintetben tetemes hátrányokkal jár. Túl erős adagolás esetén ugyanis hatása túl radikális és nemcsak a kártevő rovarokat pusztítja el, hanem 16 magát a növényt is. Ezért szénkéneg alkalmazásakor nemcsak különös elővigyázatra van szükség, hanem még az ia hátrány is megvan, hogy a növényt (szőlőtőkét) nem veszélyeztető szénkénegmeny-20 nyiség esetén a szőlőtetű tényleges elpusztulása tekintetében nincs meg a kellő biztonság. Ezért a szőlőtetű ellen szénkéneggel való védekezés a gyakorlatban nem emelkedett jelentőségre és széles ala-25 pon való használatra ez a szer nem alkalmas. Nem változtat ezen a tényleges eredményen az a körülmény sem, hogy a szénkéneget esetleg zsírokkal, olajokkal, alko-80 hóllal vagy vazelinnel keverve alkalmazzák ,hogy a szénkéneggázok jobb eloszlását, lassúbb fejlődését és hatásuk: lassú növekedését érjék' el. A nitrobenzol bevezetés a szőlőtetű ellen való védekezésbe, 85 szénkéneggel kapcsolatban, szintén nem mutatott fel az előbb említett szerekkel szemben említésreméltó eredményt, emellett még ennek az a hátránya is meg volt, hogy a szőlőkben nyomasztó, hosszú időn át érezhető bűzt terjesztett, 40 úgy hogy a bornak íz szempontjából kedvezőtlen irányban való befolyásolásától kellett félni. Végül ajánlották illó szénhydrogéneknek, főleg chlórhydrogénnek használatát 45 is a szőlőtetű ellen való védekezésnél, anélkül azonban, hogy ekkor is sikerült volna teljes hatást elérni. Ezen szer ellen mindenekelőtt azt a kifogást lehet tenni, * hogy nagy fajsúlya folytán gyorsan be- 50 nyomul a mélyebb talajrétegekbe, úgy hogy az ott esetleg meglévő kárt okozó élősdiek biztos elpusztításával lehet csak számolni, a magasabb talajrétegekben levőkével azonban nem, minthogy az emlí- 55 tett szénhydrogónek nagyi fajsúlyú) gőze nem terjed idáig. Ezzel szemben a jelen találmány azon új gondolatból indul ki, hogy az említett anyagoknak sem egyikét, sem másikát nem használjuk egyedül rovarirtószerként vagy túlnyomóan ilyen értelemben, hanem két, önmagában véve ismert anyagból álló keveréket használunk itt a mondott célra, nevezetesen: egy szénkénegből 65 és valamely halogénizált szénhydrogénből álló keveréket és peidg úgy, hogy a keverék ezen két összetevője egyazon vagy megközelítőleg egyazon terjedelemben juttathatja a keveréken; belül rovarirtó 70 hatását érvényre. A találmány egyik foganatosítási példája szerint négy rész szénkénegnek ugyancsak négy rósz tetrachlóráthánnal és két rész monochlórbenzollal kevertünk össze. Ezt a keveré- 75 ket azután enyvoldatban vagy valamely