83746. lajstromszámú szabadalom • Por-, lég- és hőszigetelő elzárás ablakokhoz, kirakatokhoz és szekrényajtókhoz
Megjelent 1934. évi június lió 1 5-én. MAGYAR KIRÁLYI áfeíX SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83746. SZÁM. — Vill/d. OSZTÁLY. Por-, lég- és hőszigetelő elzárás ablakokhoz, kirakatokhoz és szekrényajtókhoz. Csúzi Károly asztalossegéd Budapest. A bejelentés napja 1922. évi december hó 7-ike. Ismeretes, hogy ablakok, továbbá kirakatablakok, szekrényajtók, illetve ezek kerete nem illik pontosan a megfelelő tokba, a keretek és tokok között hézagok, rések 5 maradnak, amelyek a fa összesz,áradása következtében még növekednek úgy, hogy azokon át pl. szobába a külső, télen hideg levegő, azonkívül mindegyiknél nagy mennyiségű por juthat keresztül. Ablakok-10 nál e hátrány elhárítására alkalmazott tömítő gyapothengerek csak nagyobb hézagoknál használhatók, de ezek viszont gyorsan elszakadnak. A jelen találmány oly berendezésre, vonatkozik, amelynek ré-15 vén ablakok stb. oly tökéletesen elzárhatók, hogy a keret és tok között az eilzárt térbe sem levegő, sem por nem kerülhet, mimellett a berendezés pl. az említett gyapothengereknél jelentékenyen tartósabb és £0 ott is alkalmazható, ahol a keret pontosan illik a tokjába, illetőleg a megmaradó rések, hézagok igen csekélyek. A találmány1 lényege a tok megfelelő rovatékaiban elrendezett, a berendezés nyitott hclyzeté-25 ben a tokban teljesen elrejtett, záró helyzetben pedig abból kiálló és az ablakkeretnek megfelelően kiképezett keskeny rovatékaiba nyúló, részben a tokban és részben a keretben helyet foglaló, a tok és 80 keret között maradó rést teljesen befedő sínek és ezek elmozdítására szolgáló reteszek, illetőleg forgatható csapok révén állítható egyszerű és szögemelőből kombinált zárószerkezet. Az említett zárósineket 85 olyan ablakoknál, illetve ajtóknál, amelyeknél a tok mind a négy oldalán határol, három oldalon alkalmazzuk és pedig azon a három oldalon, amelyen nincsen sarokpánt. Kétszárnyú ablakoknál azonban csupán az ablakkeretek alsó és felső 40 vízszintes oldalán. A mellékelt rajzban a találmánybeli elzáró berendezésnek példaképen egy ablakra alkalmazott foganatosítási alakja van feltűntetve. Az '45 1. ábra az ablak vázlatos clülnézetét szemlélteti, a berendezés egyes szerkezeti1 elemeinek elhelyezését mutatva, a 2., 3. és 1. ábra az ablak felső egyirányú részének baloldali felső, nem sarok- 50 pánt felőli részével érintkező ablaktokban elhelyezendő, az elzáró síneket mozgató, egv egykarú és egy szigetelő szögemelőkből kombinált szerkezetet tűntet fél, elül-, hátúi és felülnézetben az említett sínek 55 zárt helyzetének megfelelően, az 5. ábra ugyanezt, de a szerkezet nyitott állapotában. A 6. ábra a felső ablakfiók baloldali alsó sarka mellett lévő tokrészben elhelyezendő, 60 az előbbi 2—5. ábrákon bemutatott szerkezethez hasonló szerkezetet mutat szintén zárt helyzetnek megfelelően hátúinézetben. A 7. és 8. ábrán elül- és hátúinézetben' 65 egy segédemelő látható, amely a zárósínek másik szabad végének megtámasztására és vezetésére szolgál- A 9. ábra elül- és hátúinézetben egy reteszt láttat, amelynek segítségével egy tolórúd 70 révén az említett szerkezetet kezelhetjük, azaz nyithatjuk, illetőleg zárhatjuk. A , 10., 11. és 12. ábra az ablak alsó kétszárnyú részének felső és alsó vízszintes tokrészében elhelyezendő zárósínek moz- 75 gatására szolgáló szögemelő szerkezetet láttat elül-, hátúi- és felülnézetben. A 13. ábrán szintén elül- és hátúinézetben