83682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél előállítására

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI J|g|g|[ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83682. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás acél eló'állítására. Irons Róbert Hatfield acélgyáros Philadelphia. A bejelentés napja 1920. évi november hó 8-ika. A találmány tárgya eljárás acél előállítására, jórészt vagy egészen acéltörmelékből és pedig a bázisos Siemens—Martinkemencében, széntartalmú anyag alkal-5 mazásával, mely az acél leömlesztéséhez szükséges hőt szolgáltatja. Az ily eljárások szerinti acél-gyártásnál az alkalmazott széntartalmú anyag általában véve 0.5—1.5% ként tartalmaz, 10 ami tetemes nehézségeket okoz, ha eléggé csekély kéntartalmú acél előállításáról van szó. Ha az acélnak csekély kéntartalommal kell bírnia, akkor további idő szükséges ahhoz, hogy a kén a szükséges L5 mértékben eltávolíttassák, úgy hogy nemcsak a felhevítés tartama hosszabbodik meg, hanem a kemence teljesítménye is csökken. A találmány célja már most oly eljárás Í0 létesítése, mely a kénnek a felhevítés végén való eltávolítása szükségességét kiküszöböli. A találmány további célja jobb minőségű acél előállítása, semmint az eddigelé lehetséges volt, amennyiben a vas Í5 oxidációját vagy a fürdőben lévő acél részéről vasoxid felvételét meggátoljuk és ezzel a jelen eljárással kapott acélbocsok, valamint az utóbbiakból előállított hengerelt áruk felületét aránylag nagy mér-Í0 t ék ben mentesítjük hibás részektől. Azt találtam, hogy az acélnak törmelékacélból és szénből való előállítására szolgáló eljárás foganatosításánál az adagolt anyagban lévő kén nagy része azáltal tái5 volítható el, hogy az adaghoz nagy mangántartalom anyagot oly mennyiségben adunk hozzá, hogy a bázisos Siemens— Martin-kemencében való egész raffinálás alatt mangán legyen jelen az acélban, a salak pedig mangánoxiddal telített le- 40 gyen. A salak telítési pontját 6—9%-os mangánoxidtartalomnál érjük el. Az adagnak nagy mangántartalmát legelőnyösebben mangánérc hozzáadásával érjük el, de ugyanezen célra . az adaghoz 45 vagy a fürdőhöz mangánötvözeteket is adhatunk, amidőn az adag leömlesztése történik. Ha mangánércet használunk, akkor üzem közben az ércben lévő egész mangánoxidtartalmat vagy pedig annak 50 egy részét koksszal vagy széntartalmú anyaggal redukáljuk, mimellett az az acéllal ötvöződik, úgy hogy a fürdő kívánt mangántartalma fenntartatik, míg a nem redukált magánérc a salakba megy 55 át. Ha valamely okból a salak nem tartalmaz annak telítéséhez elegendő mennyiségű mangánoxidot, úgy az acél a maga mangántartalmának egy részét oxidáció útján és az oxidnak a salakba való átme- 60 netele folytán elveszti. Ezt a veszteséget azonban csekély mértékben tarthatjuk azáltal, hogy a salaknak mész- és vasoxid-tartalmát megnöveljük, ami a bázis gyanánt ható mangánoxiddal egyetemben 65 a mangánnak a fürdőre való kívánt hatását idézi elő. Az adag feldolgozásának folyamán annak hőmérséklete emelkedik, míg végül a salaknak nagy mésztartalma, különösei* 70 pedig annak nagy mangánoxid-tartalma következtében a szén gyorsabban távolíttatik el mint a mangán, mimellett a visszamaradó mangán mennyisége a megömlesztés végén már csak 0.15—0.3%-ra 75 rug. Ily feltételek között a kén az acélban vegyületbe lép a visszamaradt mangán egy részével, amelyhez az nagyobb affini-