83678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjúzerű fonatnak viskoseoldatokból való előállítására

Megjelent 1934. évi ju

nius hó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83678. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás gyapjúszerű fonatnak viskoseoldatokból való előállítására. Glanzfadeii A. G. cég Petersdorf. 1. Pótszabadalom a 78007. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1918. évi december hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1918. évi március hó 27-ike. A törzsszabadalom oly eljárást véd, amellyel gyapjúszerű, gyapot vagy selyemkőcszerű fonatot lehet viskoseoldatokból oly módon előállítani, hogy az oldáshoz hasz-5 iiált cellulozet a szénkéneggel való kezelés és oldás előtt, oly csekély mértékű liydratizálásnak vetjük alá, hogy a fonalak nem lesznek műselyemfényűek. Azáltal, hogy a hydratizálást jóval sziílár-0 dabb, de többé-kevésbbé fénytelen rost elérésére korlátoztuk, az egész eljárás és a vele elért termék más lesz, mint a korábbi műselyemeljárás és az ezzel elért műselyem. 5 Az új: termék előállításánál igen sok időt takarítunk meg, amennyiben egy nap alatt állíthatjuk elő és fonhatjuk meg, a műselyem gyártásához szükséges nyolc nap és ennél hosszabb idő helyett. A legegysze-0 rűbb és legolcsóbb fürdők is alkalmasak az úji oldatok megfonására. A tapasztalat azt is mutatta, hogy a hydratizálásnak a törzsszabadalomban jellemzett példaképpen vett foganatosítása 15 még tovább is korlátozható. Stearn szerint, aki az első használható műselymet állította elő viscoseból, a oelluloset a szénkéneggel való kezeilés és a lúgtartalmú vízben való feloldása előtt 10 elsősorban teljos 24 órán át mintegy 18°/o-os nátronlúgban kell áztatni, ezután a lúgtulmányt a cellulose háromszoros súlyáig kisajtoljuk, és az utóbbit zárt edényekben a maradéklúg hatása alatt hagy-16 juk. A kész fonóoldatot ugyanezen szakember szerint még két napig érni hagyjuk. A törzsszabadalom szerinti foganatosítási alak azt mutatja, hogy az új gyapjúszerű fonat előállítására a celluloset nem úgy, mint szokásos volt, huszonnégy óráig, ha- 40 nem csak rövid ideig áztatjuk. Az áztatás ideje átlagban csak 21

/* óra legyen, a cellulose vegyi összetétele szerint. A kisajtolás után csak két súlyrész 18°/oios hígnak kellene egy rész cellulioseben ma- 45 radnia, szemben a Stearn által előírt három súlyrésszel. Ugy ezen foganatosítási példa szerint a kisajtolt cellulose még 12 órán át hagyatik a benne maradt lúg hydratizáló hatása alatt (Stearn szerint 50 48 órán át). Már most azt tapasztalták, hogy főként jól szétbontott sejtanyagnál a sajtolt alkálicellulosének ezen már lényegesen csökkentett utóhydratizálása enyhe melegnek és levegőnek időszakos 55 behatása folytán egészen elmaradhat, és hogy ilyen esetben még hullámosabb és szilárdabb fonat keletkezik. Ez tehát kettős haladás úgy az eljárás gazdaságossága, mint a végtermék jósága 60 tekintetében is. Az ilyen rövid ideig való áztatás folytán csak gyengén hydratizált cellulosciből előállított oldatok ásványi savakból készült fürdőben szintén azonnal fonhatok és nem 65 szükséges, hogy néhány napi utóérésnek tegyük ki. A fonófürdők tartama és töménysége tágabb határok között mozoghat, mivel az előállított fonalak coagulációs viszonyai a cellulose hydratizálásának 70 csökkenésével mind kedvezőbbekké válnak. Még azt is tapasztalták, hogy a fonal jóságát a hatást gyakorló szénkéneg menynyiségének csökkentése és a fonatoldátok cellulosetartalmának növelése által is fo- 75 kozhatjuk. Megemlítendő még, hogy a cellulose áztatását normális hőmérsékletnél eszközölhetjük, ellenben a cellulose fel-