83659. lajstromszámú szabadalom • Eszköz férfinadrágokon az u.n. térdzsák kiküszöbölésére

Megjelent 1934. évi ju nius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83659. SZÁM. I/a. OSZTÁLY. Eszköz férfinadrágokon az úgynevezett térdzsák kiküszöbölésére. Feser Fritz férfi szabó Majna m. Frankfurt. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi junius hó 20-ika. A találmány tárgyát oly eszköz képezi, melynek segélyével férfinadrágokon az úgynevezett térdzsák képezését elkerül­hetjük. Az ezen célra alkalmazott eszköz 5 abban áll, hogy a nadrág belső oldalán a térd tájékán szövetbetót van a hajtási ránc irányában és ennek kerülete mentén keresztöltésekkel bevarrva, mely betét a találmány értelmében szövetből áll, mely 10 bevarrása előtt hosszában nyújthatóságá­nak legszélső határáig ki van nyújtva, úgy, hogy a szövetbetét bevarrása után a nadrágszövet arra kényszerül, hogy be­hajlított térdnél a szövetbetét megrövidü­lő lését követve, ezzel együtt megrövidüljön, hogy azután kinyújtott térdnél ismét visszatérjen normális helyzetébe. A találmány tárgya a csatolt rajzon példakép vett foganatosítási alakjában 20 van feltüntetve és pedig az 1. ábra a férfinadrág nézete a szövet­betéttel, a 2. ábra a nadrágszövet belső oldalán a hajtási ránc irányában bevarrt szövot-35 betét nézete, a 3. ábra pedig a szövetbetét nézete, ab­ban a kiterjedésben, amellyel az a hossz­irányba való kinyújtása előtt bír. Az (a) nadrágon a szokásos (b) hajtási 30 ránc van kiképezve. A (c) betét diago­nális, vagy duplán diagonális szövetből áll, melynek eredetileg a 3. ábrán látható alakja van. A betétet azután hosszában kinyujtjuk nyújthatóságának legszélső 85 határáig, minek következtében széles­ségében tetemesen megrövidül. A szövet­betét kinyújtása egyúttal a diagonális a szálaknak 45°-ig és ezen túl való sajátsá­gos eltolódását vonja maga után, miáltal elérjük, hogy a nyújthatóságának hatá- 40 ráig kinyújtott szövetbetóten most már csakis a szélességi irányban állhat be ki­nyujtás. Az így elkészített szövetbetétet a (b) hajtási ránc irányában a (d) kereszt­öltésekkel, kerülete mentén pedig ugyan- 4& oly (e) keresztöltésekkel összevarrjuk az (a) nadrág belső oldalával. Ha a szövetbetéttel ellátott nadrág a térdhajlások folytán megfeszül, az előző­leg hosszában nyújthatóságának határáig 50 kinyújtott (c) betét, mely a (d, e) kereszt­öltésekkel oda van varrva a nadrágszövet­hez, nemcsak nem engedi meg a nadrág­szövetnek a hosszirányban (a hajtási ráncban) való kinyujtását, hanem a (c) 55 betétnek a behajlított térd folytán széles­ségében beálló nyújtása által a betét egy­úttal hosszában meg is rövidül (össze­tolódik), miáltal a nadrágszövet is hossz­irányban megrövidül (összetolódik). Mi- 60 helyt a nadrág ismét ki van egyenesítve (a térdhajlítás megszűntével), a (c) be­tétet ismét visszahúzza kinyújtott helyze­tébe, miáltal a nadrágot elcsúfító zsák­képződés a térd tájékán sikeresen el- 65. kerültetik. Szabadalmi igény: Eszköz férfinadrágokon az úgynevezett tórdzsák kiküszöbölésére, jellemezve 70 szövetszerű anyagból álló, hosszában nyújthatóságának legszélső határáig kinyújtott betét által, mely a hajtási ránc és kerületének mentén (d) és (e,

Next

/
Oldalképek
Tartalom