83641. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú gépek és készülékekek számára való tekercselés, melynek elemei egymástól elszigetelt, párhuzamosan kapcsolt rézveretekből állanak

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83641. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Váltakozó áramú gépek és készülékek számára való tekercselés, melynek elemei egymástól elszigetelt, párhuzamosan kapcsolt részvezetőkből állnak. A.E.G. Union Elektrizitáts-Gesellsctiaft cég Wien. A bejelentés napja 1921. évi január hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi január hó 12-ike. Ismeretes, hogy nagy átmérőjű vezetőkben, melyekben váltakozó áram folyik, a veszteségeknek bizonyos körülmények között jelentékeny növekedése áll be, azál-5 tal, hogy a váltakozó áram a vezetők keresztmetszetében egyenlőtlenül oszlik el. Ezt a jelenséget a vezetőnek a rajta átfolyó áram indukáló hatása folytán előálló saját mezeje okozza. Ha emellett a vezetőt D köröskörül egyenletesen nem mágneses avagy mágneses közeg (pl. levegő, illetve vas) veszi körül, akkor a saját mező erővonalai ezen mező semleges vonala körül, mely ebben az esetben a keresztmetszet kö-5 zéppontjával esik egybe, koncentrikusan helyezkednek el. A mellékelt rajznak 1. ábrája ilyen vezető saját mezejének kialakulását tünteti fel. A rajzon (1) jelöli a vezető keresztmet-0 szetfelületét, (2) ezen felület középpontját és egyúttal a vezető mágneses saját mezejének neutrális vonalát, ahol is ezt a mezőt az átfolyó áram gerjeszti. A vezető mágneses mezejének neutrális vonala 5 alatt emellett azt a vonalat értjük, melyet a saját mező összes erővonalai körülzárnak és melyet ezen erővonalak egyike sem metsz. A saját mezőnek pontozott vonalakkal jelölt erővonalai koncentrikusan he-0 lyezkednek el ezen neutrális vonal körül, megjegyzendő azonban, hogy a saját mezőnek ezen elosztása az áramnak a vezető keresztmetszetén való egyenletes elosztását tételezi fel. Ha a saját mező neutrális 5 vonalán a vízszintes A—B metszősíkot képzeljük átvezetve, akkor ez a saját mezőt pozitívnak nevezhető felső részre és negatívnak nevezhető alsó részre osztja. A 2. ábra a mezősűrűség diagrammja, melyet a szemlélt pontnak a saját mező 40 neutrális vonalától mért távolságára mutatkoztattunk. A mező sűrűségét az (f) abcissa, a távolságot pedig a (h) ordináta ábrázolja. Oly okoknál f ogva, melyeket itt nem szükséges bővebben kifejteni, a mező- 45 sűrűség növekedése a saját mező neutrális vonalához közelebb fekvő részekben állandó, görbéje tehát itt egyenesen halad, míg a távolabb fekvő részekben a mezősűrűség növekedése aránylag valamivel 50 csekélyebb, görbéje tehát kissé behajlik. Ha az ilyen vezetőkben váltakozó áram folyik, akkor, mint ismeretes, a saját mező erővonalai periodikusan metszik a vezető íémtömegeit és a vezetőben elektromoto- 55 ros erőket indukálnak, melyeknek nagysága a vezető keresztmetszeteinek különböző részeiben különböző és pedig az erők • annál nagyobbak, minél közelebb fekszenek a vezetőkeresztmetszet illető részei a 60 saját mező neutrális vonalához. Ebből tudvalevőleg az áramnak a vezetőkeresztmetszetben való, áramkiszorításnak nevezett egyenlőtlen elosztása következik, olyképen, hogy az áramszálak a vezető saját 65 mezejének neutrális vonalától eltolatnak, úgy hogy a vezetőkeresztmetszet külső részeiben a fajlagos áramterhelés nagyobb, mint a belső részekben. Habár az 1. ábrán az ábrázolás egysze- 70 rűsbítése végett tömör keresztmetszetű egyetlen vezető van feltüntetve, a viszonyok egészen hasonlóak akkor, ha ezen egyetlen vezető helyett több vezetőből álló köteget veszünk, mely vezetőkön azonos 75 irányban folyik keresztül áram. Ily vezetőköteg saját mezejének kialakulása te-