83620. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbanási erőgépek fáradt gázaiban rejlő energia hasznosítására azok ütközése útján

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYí jffiBw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83630. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Berendezés robbanási erőgépek fáradt gázaiban rejlő energia hasznosítására azok ütközése útján. Boysen Friedrich August mérnök Leipzig-. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 10-ike. A találmány tárgya robbanási erőgépek elégett robbanási gázelegyeinek hasznosí­tása és eddig más berendezések segélyé­vel elért hangtompítás, valamint füstemész-5 tés mellett a teljesítmény fokozását és tüzelőanyag megtakarítását célozza. A ta­lálmány célját a fáradt gázok önmagába véve ismeretes oly ütközése útján érjük el, amelynél a gázok a kipufíogási cső 10 előtt tárcsaszerű alakot vesznek fel. Ezen gáztárcsa képződése által hangtompítást és a füst megsemmisítését érjük el. A találmány abban áll, hogy a fáradt gázok ütközése zárt tokban történik, amely-15 ben a gázok kiterjedése és lehűlése végett kellő tér áll rendelkezésre és amelyből azok nyíláson át távozhatnak. Ezen toknak gömbalakot adunk, amint az az 1. és 2. ábrában, két egymásra merőleges metszet-20 ben fel van tüntetve. A gömbalak a gá­zok egyenletes sugárirányú kiterjedését te­szi lehetővé, mimellett a gázoknak a gömb (c) nyílásán át való kivezetéséhez kedvező vezető felületet nyújt. Az (ax , aL ; kipuffo-25 gási csövek az 1. és 2. ábrában, szakadozott vonalakkal vannak megrajzolva és köz­pontosán torkolnak a gömbalakú (b) tokba. Gáztárcsa képzése folytán, a gázrészecs-30 kék a tárcsa síkjában sugárirányú gyor­sulást nyernek, amely meghatározott ked­vező arányban áll a fáradt gázok sebes­ségével. Azon körülmény folytán, hogy ez a sugárirányú gyorsulás zárt térben kö-85 vetkezik be, a gáztárcsa felületein a fá­radt gázok tömegével és sebességével ter­mészetes arányban álló légüres tér ke­letkezik, amely a gázelvezetésre szívó-lag hat. Ezen természetes szívóhatás követ­keztében a gép a közvetlenül a dugattyú 40 mögött szabaddá váló fáradt gáz kitolási munkája alól mentesül, miáltal egyidejű­leg a szelepek elkormozódásának elejét vesszük. Ezen kívül a robbanási gázelegy teljes kihasználását érjük el és a fáradt 45 gázok fojtó hatását a gépre elkerüljük. Az elért léghíjasság folytán az elégett rob­banási gázelegy a sűrítési térből teljesen kiürül. Az ismertetett jelenség gyakorlati ki- 50 használása szempontjából a gáztárcsát kö­rülvevő toknak a jelenség bekövetkezését kedvezően befolyásoló alakja különösen fontos. A gáztárcsát körülvevő tokot oly­képen alakítjuk, hogy egyrészt a légüres 55-tér képződését kedvezően befolyásolja és másrészt a gáztárcsáról elhajított gázmeny­nyiségek kölcsönös súrlódás és ütközés 'nélkül távoznak. A gázok elvezetését a tok falaihoz képest emellett azok lehűlése 60 és feszültségük csökkentése céljából oly módon foganatosítjuk, hogy a gázok azon része, amely a gáztárcsához legközelebb fekvő fal felé mozog, párnázás gyanánt a kifolyási nyílás felé futó edényfaion 65 nyugszik. A gáztárcsáról nagyobb munkaút megtételével leváló gázrészecskék ezen gáz­párnába ütköznek, miáltal azok gyorsulás­sal tova ragadtatnak, és az edény falaival való érintkezéstől többé-kevésbé védve van- 70 nak. Ha a toknak gömbalakja van és a fáradt gázok bevezetése központosán történik, a gázok önmagukon súrlódnak és a kibo­csájtó nyílás felé való mozgás közben köl- 75. csönösen egymást akadályozzák. Lényegcsen jobb hatást érünk el, ha a kipuffogó csöveket a központon kívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom