83619. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli szivattyú

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83619. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Szelep nélküli szivattyú. Boonzaier Vilmos Goert mérnök London. A bejelentés napja 1920. évi december hó 11-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1919. évi december hó 13-ika. A találmány folyadék, levegő stb. szállí­tására alkalmas, felületi-, furólyuk- vagy mélykút-szivattyukra vonatkozik ós célja a függetlenül működtetett eddig haszná-5 latos szelepeknek az által való kiküszöbö­lése, hogy a ki- és bebocsátó nyílások zá­rása és nyitása a dugattyú vagy henger váltakozó axiális és forgó mozgása által végeztetik. 10 E célt az által érjük el, hogy egy hen­geres tokban, mely célszerűen átmérősen egymással szemben van a be- és kibocsátó nyílásokkal ellátva, egy hengert úgy ren­dezünk el, hogy az egyrészt egy dugattyú 15 szerepét játssza, másrészt az említett nyí­lásokat vezérelje. Ezen henger, mely egy­szerű működésű szivattyúknál egyik vé­gén van lezárva s így egy kamrát képez, kettős működésű szivattyúknál pedig kö-20 zepén van felosztva két kamrára, köpe­nyében két célszerűen egymáshoz képest 90°-kal elfordított nyílással bír és egy­részt axiálisan mozgatható, másrészt ide­stova forgatható, íigy hogy egyszerű mű-25 ködésű szivattyú esetén a henger kam­rája az axiális mozgás egyik irányban való végzése alatt a tok bebocsátó-nyilá­sával közlekedik, e löket végén azonban a henger elforduló mozgása folytán e be-30 bocsátó nyílást zárja s a kibocsátó nyílást nyitja, úgy hogy az ellentett irányú axiális löketnél a szállítandó közeg a ki­bocsátó nyíláson át kiszoríttatik. Kettős működésű szivattyúnál a henger két ol-35 dalán elrendezett nyílások egymással át­mérősen szemben állnak, úgy hogy ugyan­azon löket alatt a henger egyik kamrája nyomókamra, másik oldala pedig szivó­kamra gyanánt működhet, to A kamratereket helytálló dugattyú, vagy dugattyuk határolják, melyek a hengeres tok egyik, vagy mindkét hom­lokán vannak helytállóan megerősítve s hosszúságuk lényegileg a lökethosszal egyenlő, ami a henger váltakozón szivó- 45 és nyomókamra gyanánt való működésé­nek hatásfokát növeli. A dugattyú és az őt körülvevő tok között gyűrűs rés marad szabadon, mely a hengert mozgása közben vezeti. 50 A henger axiális és forgó idestova moz­gatására egy forgattyútengely által mű­ködtetett szivattyúrúd szolgál, mely me­reven van kapcsolva a hengerhez és min­den lökete végén váltakozva ellentétes ér- 55 telemben 90°-kal elfordíttatik. Ezen el­fordítást például egy a forgattyúten­gelyre szerelt bütyök, vagy excenter idéz­heti elő, mely közvetlenül, vagy emelők révén váltakozva ellentétes irányokban 60 tolhat el egy a szivattyúrúdra ékelt fogas­kerékkel összefogó fogasrudat; ugyané célt érhetjük el a forgattyú oldalaira sze­relt s a szivattyúrúd egy karimájával váltakozva összefogó karok, vagy más al- 65 kalmas szerkezet révén. Furólyuk- vagy mélykút-szivattyuk esetén az említett szivattyú-tokot egy a tok kibocsátónyilásával közvetlenül köz­lekedő köpeny veszi körül, míg a bebocsá- 70 tónyilást a tápnyilással egy a köpenyen keresztül vezetett vezeték köti össze. A kö­pennyel közlekedik a nyomóvezeték, me­lyen át a folyadék kiszállíttatik és mely a fúrás előrehaladtával ismert módon meg- 75 nyújtható. Hogy a csövezet megnyújtása után a szerelő a hajtószerkezetet a henger szög­állásához képest helyes viszonyban kap­csolja ismét a szivattyúrúddal, a szivattyú 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom