83588. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzhelyek primär levgőjének előmelegítésére
Megjelent 1934. évi jnn ius hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI jj^^jj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83588. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Berendezés tűzhelyek primaer levegőjének előmelegítésére. Albrecht Sándor főgépész Kecskemét. A bejelentés napja 1921. évi október hó 12-ike. Ismeretes, hogy ha a tüzelőanyagot előmelegített levegővel égetjük el, a tűztérhen magasabb hőmérsékletet tudunk elérni. Ismeretes továbbá az is, hogy széri-6 tüzelésnél a friss szén fölvetése után a friss szénből fejlődő gázok miatt több levegőt kell bevezetni, mint később. A bevezetett friss levegő lehűti a tűztér és így a füstgázok hőmérsékletét is annyira, 10 hogy a gázokban foglalt szénhidrogének elégni nem tudnak, fölbomlanak és előidézik a íüstképződést. Ez kisebb arányokban ugyan, de fennáll minden más szilárd tüzelőanyagra is. 15 Jelen találmány célja az e téren mutatkozó bajokon segíteni. Az 1—3. ábrában feltüntetett megoldás mutatja a találmánynak egy vizcsöves kazán tűzhelyénél való alkalmazását. 20 A tűzhely rendes hamutérajtaját helyettesítjük egy rostéiyszerűen áttört (1) ajtóval. Mögéje beépítünk egy rostélyszerűen áttört (2) falat, melynek egyes részei (3) ajtószerűen is kiképezhetők, hogy !5 a szükséghez képest a hamutérbe lehessen j ütni. A keletkező (4) teret fölül a tűzhely (5) szítólapja zárja el, amely egy (6) tolóval elzárható lyukkal bir. 10 Tűztisztításkor a tolót (7) nyíl irányában kihúzzuk és a tűzhely salakját a (4) térbe kotorjuk. A tüzelőanyag elégetéséhez szükséges levegő az (1) ajtón a (4) térben levő izzó 5 salakon és a (2) és (3) rostélyoni keresztül tud csak a (8) hamutérbe, innen a (13) rostélyon keresztül a (9) égő szénbe jutni. A levegő a (4) térben levő salakon való áthatolása közben fölmelegszik. Elégeti a 0 salakban még található el nem égett részeket, miáltal a salak állandó izzását fenntartja mindaddig, amíg az teljesen kiégett és a természete szerint vagy ösz•szeolvadt vagy hamuvá lett. A fölmelegedett primár levegő csökkenti a füstképződést is, mert nem hűti le a Itűzteret és magasabb hőmérsékletet idéz elő a tűztérben. Mindkét tényező a koromképződést csökkenti. A (4) tűztérben levő salak az égés a rá- 50-nyában fogy, miáltal az (1) ajtó és (2) rostély hézagai fönt szabaddá lesznek. Hogy ezeken keresztül hideg levegő a (8) térbe ne juthasson, az (1) ajtóra (3. ábra) zárólapokat akasztunk, mihelyt a héza- 55 gok felső részeit izzó salak nem borítja. A lapok keskenyek, hogy mindig csak annyit fedjünk be az (1) ajtó rostélyíelületéből, amennyi szükséges. Elsőnek a (10) zárólar<pot akasztjuk közvetlenül az (1) 60 ajtó felső részére. A (11) lap a (10)-re, a (12) a (ll)-re akasztatik és így tovább, amint azt a szükség megkívánja. A. rostélyok azért vannak ajtószerűen kiképezve, hogy a szükséges tisztítások 65 elvégezhetők legyenek. Ha a tisztítás másként eszközöltetik, a (4) tér elzárására egyes rudakból készített vagy egy darabból való, de helytálló rostélyok is alkalmazhatók. 70 Az 1—3. ábrában feltüntetett megoldás előnye, hogy a lehető legkisebb átalakítással alkalmazható minden tűzhelyre. Hátránya azonban, hogy a (4) térben levő salak égés közben nehezen kezelhető. 75 Ezen a bajon hivatott segíteni a 4—5. ábrán feltüntetett szabályozható megoldás. Az (1) rostélyajtó vízszintes tengely körül (2) fogantyú és fogazott ív segélyé- 80
