83577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumenes ásványoknak és földeknek értékesítés céljából való feldolgozására

Megjelent 1934. évi jnnius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83577. SZÁM. — Xll/b. OSZTÁLY. Eljárás bitumenes ásványoknak és földeknek értékesítés céljából való feldolgozására. Tralls Richárd főmérnök Berlin-Frohnau. A bejelentés napja 1921. évi november hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1920. évi november hó 30-ika. Jelen eljárás célja oly agyagos, mész-és vastartalmú ásványok feldolgozása, melyek tüzelőanyagtartalmuknál fogva tűnnek ki és saját fűtési értékük kihasz-5 rálása mellett beolvaszthatok. Tekintetbe jönnek a különböző bitumenes agyagok, meszek és vasoxidok, melyek a barna- vagy kőszéntelepek feküjében vagy függőjében, valamint a tőzeg- és láp-10 telepeken fordulnak elő, azonban önállóan is jelentékeny lerakódásokat alkotnak, ú. m. az úgynevezett timsós agyagokat, olajpalát, vagy bizonyos mészmárgákat, melyeknek bitumentartalma vagy szénből, L5 tőzegből, lápból, vagy olajokból, zsírokból, vagy gázokból áll. A bitumenes agyagok és meszek főleg kovasavból, timföldből, mészből, magneziából, vasból állanak, melyhez több vagy 10 kevesebb éghető alkatrészek (bitumen) járulnak hozzá, mely alkatrészek általában 20—30%-ot tesznek ki. Ezek azon tulajdonsággal bírnak, hogy elégéskor salakot képeznek. Erős tűzben nyúlós 15 tömeggé olvadnak, mely üveg, porcellán és fém közt lévő anyagot képvisel. Ezen alapszik azok olvasztásának és különböző használati tárgyakká való feldolgozásának lehetősége. 10 A találmány lényege abban áll, hogy a bitumenes földek, agyagok vagy meszek nemcsak a nyersanyagot, illetőleg a gyártmányokhoz való érceket képezik, hanem hogy azoknak fűtőértéke az olvasztási 5 folyamathoz is kihasználható, úgy hogy rendesen nem kell semmi szenet vagy más fűtőanyagot hozzáadni oly célból, hogy alakítható olvasztási termékeket kapjunk. Azt a hátrányt, hogy a bitumenes ásványok olvasztáskor többnyire nyúlós anya- 40 got képeznek és így az olvasztott tömeg a kemencéből nehezen távolítható el és dolgozható fel, megszüntethető a szokásos folyósító anyagok, úgymint mész, gipsz, folypát, hamuzsír, alkaliák stb. hozzá- 45 adásával. E célból, valamint a gyártmányok minőségének emelésére és azok színezésére fémek vagy fémvegyületek, mint pl. vas vagy vasoxid, vörösréz vagy rézgálic, mangán, kobalt, antimon, cink, 50 ólom stb. olvasztható bele, melyek a maszszában egységes termékekké (ötvözetté) egyesülnek. Ezzel az ötvözési módszerrel annak színező hatása mellett emeljük a törési szilárdságot és a megmunkálható- 55 ságot és a terméket fémszerűvé tesszük. Az eljárás abban áll, hogy egy tetszésszerinti olvasztókemencét (pl. akna, dob, forgó- vagy kosárkemencét) tekintettel a gaz átbocsátására, lehetőleg darabos és 60 levegőn szárított nyersanyaggal töltünk meg és a kemencét úgy melegítjük elő, hogy a bitumenes földek meggyulladjanak. Ha a tüzelőanyagtartalom nem elég az olvasztáshoz, akkor némi szenet, kok- 65 szot, vagy fát adunk hozzá, mimellett utóbbi könnyen olvasztható hamujával a massza folyósításához is hozzájárul. Az olvasztási folyamatot elősegítjük fujtatólevegőnek a kemencébe való szo- 70 kásos bevezetésével. Az olvasztandó anyag jobb folyósítására esetleg szükséges anyagokat célszerűen a bitumenes ásványoknak a kemencébe való töltése előtt keverjük azokhoz hozzá. A kelet- 75 kező, éghető torok- és egyéb gázokat ismét felhasználhatjuk az olvasztókemence fűtésére, ill. az olvasztandó anyag heví-