83543. lajstromszámú szabadalom • Légtömlő kerékabroncsokhoz és eljárás annak előállítására

M egjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZAHADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83543. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Légtömlő kerékabroncsokhoz és eljárás annak előállítására. Jeffries Isaac Benjámin üveg-kereskedő Llanelly. A bejelentés napja 1919. évi október hó 28-ika. Franciaországi elsőbbsége 1917. évi szeptember hó 4-ike. A találmány oly légtömlőkre vonatko­zik, melyeknek belsejébe hosszú, vékony gumisávok vannak erősítve, melyek mindegyike a szomszédos sávot átlapolja, 5 mimellett ezen sávok szabad élüktől kiin­dulólag a tömlőhöz, erősített élek felé be vannak metszve úgy, hogy különálló nyelveket alkotnak. A sávok úgy hossz-, mint harántirányban rögzítve vannak. 10 Ajánlották már az ilyen sávoknak hely­zetükben való leragasztását vagy vulka­nizálását. A sávokat vulkanizált gumiból vágták ki és azok élei sarkokat alkottak. A sávok nem illeszkedtek szorosan egy-15 máshoz úgy, hogy a nyelv nem mindig hajlott le elegendő mértékben ahhoz, hogy tömítő zárást létesítsen, ami levegő eltávozását tette lehetővé. A jelen találmány értelmében a gumi-20 sávokat az alapra az alábbi eljárással erősítjük: Az alap vulkanizálatlan gumifelület és a sávok hasonlóképen vulkanizálatlan gumiból állanak. Minden egyes sávot 25 megfelelő helyzetben ráillesztjük nz alapra és sajtolás vagy hengerlés útján vele szoros érintkezésbe hozzuk. A sávo­kat nyelvekre vágjuk és pedig vagy elő­zetesen az alapra való erősítés előtt vagy S0 utólag. Valamennyi sávot az alapra he­lyezzük úgy, hogy egymást a szokott mó­don átlapolják és az egészet egy magra helyezzük, melynek keresztmetszete a kész tömlő kívánt keresztmetszetének fe-85 lel meg. Az alapot vitorlavászonnal lekö­tözzük és az alapra és a sávokra nyomást gyakorolunk. Ez a nyomás azt eredmé­nyezi, hogy a sávok belenyomódnak az alattuk levő sávokba, illetve azokkal szo-40 ros érintkezésbe kerülnek úgy, hogy az egész a vulkanizálás és a magról való le­vétel után sima belső felületű lesz. Meg­jegyzendő, hogy a sávok laza részeinek egymáshoz való tapadását zsírkővel vagy egyéb, a tapadást csökkentő anyaggal í5> akadályozzuk meg. Ezen eljárással elérjük, hogy a sávok és a nyelvek a magon amennyire csak le­hetséges pontosan azt az alakot veszik fel, amely szükséges akkor, ha a sávok 50 és nyelvek tulajdomképeni feladatukat teljesítve, az abroncs sérüléseit elzárják, vagyis ha a sávok és nyelvek a légnyo­más által a légtömlő felületére szoríttat­nak; minden egyes nyelvnek közelítő 55, pontossággal ugyanaz a helyzete és alakja, mint amilyent a magon való ala­kításkor kapott. Ha az alább leírt módon gyűrűalakú magot használunk, akkor a zárás teljesen szoros, mivel ebben az eset- gQ. ben minden egyes nyelvnek nemcsak ha­rántirányú, hanem pontos hosszirányú ívelést is adunk. Ha egyenes, henger­alakú magot alkalmazunk, akkor a hossz­irányú ívelés elmarad. Mindamellett a 65 nyelvek rövidségére való tekintettel nagy tömlőknél egyenes hengeralakú mag al­kalmazása, esetében is kielégítő hatást érünk el. A sávokat nem száradó anyaggal, mint 70 glicerinnel vagy lágy szappannal vonhat­juk be és a légtömlő anyaga egy vagy több réteg önmagától eltömődő keveréket tartalmazhat, ami magában véve isme­retes. 75. Az alapot a fent megadott módon a rá­vulkanizált sávokkal együtt a kifordított légtömlőre erősítjük. Az alap egyik vé­gével a tömlőn túlnyúlhat. Az, alapnak sávokkal ellátott túlnyúló végét a tömlő 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom