83538. lajstromszámú szabadalom • Természetes színű mozgófényképek és eljárás azoknak előállítására

Megjelent 1984. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83538. SZÁM. — IXh/. OSZTÁLY. Természetes színű mozgófényképek és eljárás azoknak előállítására. Mihály Dénes főmérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi szeptember hó 10-ike. Ismertes már, hogy mozgófényképeket természetes színben úgy állíthatunk elő, hogy a tárgyról egyidejűleg vagy egy­másután mindig három fényszűrő (vörös, 5 zöld, kék) által szétbontott három-három részképet veszünk fel és a lejátszásnál ezt a három részképet ugyancsak egyide­jűleg vagy egymásután a megfelelő alap­színekben az ernyőre vetítjük. 0 A három részképnek egyidejű felvétele vagy egymás mellett vagy egymásután történik. Előbbi esetben a. három, meg­világító nyílás (objektívek) a filmhez ha­rántirányban, utóbbi esetben pedig a 5 filmnek hosszirányban vagy egymás mel­lett alkalmazva. A felvétel ezen módjá­nak az az előnye, hogy az együvé tartozó részképek a tárgynak pontosan azonos mozgásállapotait tüntetik fel, úgy hogy 0 a részképek a vetítésnél egymást ponto­san fedhetik, még akkor is, ha egymás­után fekvő részképeknél azokat gyorsan egymásután vetítjük. A részképek egy­idejű felvételének továbbá még az is a 5 nagy előnye, hogy a részképek megvilágí­tásának időtartama ugyanannyira ve­hető, mint az egyszínű képeknél. Azonban mindkét említett eljárásnak, nevezetesen a részképeknek úgy egymás ,0 mellett, mint egymásután való egyidejű felvételének több hátránya van. melyek gyakorlati alkalmazásukat eddig lehetet­lenné tették. Egymás mellett fekvő részképek esetén 15 nemcsak a negatív, hanem a pozitívek ré­szére is túl széles filmszalagok szüksége­sek és hárem megvilágító nyílást (ob­jektívet) kell alkalmazni. Egymásután fekvő részképeknél a filmszalag előretolá­•0 sának hossza a felvételnél túl nagy. Azon­kívül mindkét eljárásnál a zavarólag ható stereoskopikus effektusok is fellép­nek, melyek az eddig javaslatba hozott rendkívül komplikált segédeszközeikkel sem voltak megszüntethetők. 45 Megjegyzendő még, hogy azok a javas­latok, melyek szerint a három részkép gyorsan egymásután, tehát nem egyide­jűleg volna felveendő, egyáltalán használ­hatatlanok voltak, mert a vetítésnél káp- 50 ráztató, villogó képeket adtak. Jelen találmány által a fent megadott két eljárásnak előnyeit egyesítjük, hátrá­nyait pedig megszüntetjük. A. találmány lényege abban áll, hogy 55 az egymás mellett egyidejűleg három filmszalagra felvett részképek egy pozitív filmre egymásután vannak íelvíve és a stereoskopikus hatás elkerülése céljából oldalirányban úgy vannak beállítva, hogy qq mindegyik részkép a hozzátartozó meg­előző részképet pontosan fedné akkor, ha a ré-zképeknek vetítése egyidejűleg tör­ténnék. Ezáltal azt érjük el, hogy a felvevőké- gg szülékeknél a filmszalag előretolásának hossza az eddig szokásos marad, a vetítő­készüléknél pedig" a filmszalag az eddig szokásos szélességgel bír, úgy >hogy aiz eddigi vetítőkészülékek továbbra is hasz- 70 nálliatók és csakis a filmszalagot gyor­sabban (körülbelül háromszor olyan gyor­san) kell mozgatnunk, mint eddig. Emel­lett azonban arról kell gondoskodunk, hogy mindegyik részképet a megfelelő 7 g alapszínben vetítsük. Az ehhez szükséges eszközök magukban véve ismeretesek, pl. egy háromszínű revolverellenző, mely a meglévő ellenzőtengelyen levehetően van

Next

/
Oldalképek
Tartalom