83490. lajstromszámú szabadalom • Üreges vasbeton födémekhez való, kiszedhető belső deszkázat

Megjelent 1934. évi julius lió 2-á». MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83490. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üreges vasbeton-födémekhez és fedélszerkezetekhez való, kiszedhető', belső deszkázat. Koller János építési vállalkozó Gyömrő és Koller András építésvezető Budapest. A bejelentés n&pjft 1922. evi március hó 6 ikíi. A faanyagnak rendkívüli módon való megdrágulása az építőiparban, főleg a födémek és fedélszerkezetek előállításánál a vasbetonszerkezetre való áttérést tette j szükségessé. Különösen indokolt ez gazdasági épületek építésénél, minthogy pl. istállókban vagy efféléikben, a beépített faanyag, a gőzök hatása következtében, idő előtt elpusztul, úgy hogy az 8—10 3 évenként újjal cserélendő ki. Ilyen esetekben az ismert hőszigetelő anyagok, mint pl. parafakő stb. alkalmazása aránytalanul nagy beszerzési költségei miatt tekintetbe sem jöhet. Az egyetlen helyes megj oldás tehát az üreges vasbetonszerkezet, melynek a gyakorlatban számtalan válfaja vált ismeretessé. A legtöbbnek azonban az a gyakorlati hátránya, hogy a héjazáshoz szükséges deszkázat, ami tekin-3 télyes súlyú és drága faanyagot képvisel, az üregekben beépítve marad és így a szerkezetet igen megdrágítja. Jelen találmány tárgyát oly deszkázat alkotja, mely ezen hátránytól teljesen 5 mentes. Ezt azáltal érjük el, hogy az üreges vasbetonfödém vagy fedélszerkezet felső síklemezének héjazására szolgáló deszkázatot szegezés és egyéb megerősítés mellőzésével beállíthatóvá, könnyen 3 szétszedhetővé és kiszedhetővé képezzük ki, úgy hogy az az üreges vasbetonszerkezet alsó síklemezében létesített, aránylag kis méretű nyíláson keresztül könnyen eltávolítható és ismételten számtalanszor 5 felhasználható. Ily módon az építkezéshez szükséges segéd faanyagban is tekintélyes megtakarítást érünk el, amihez még a szállításban, kezelésben és elraktározásban mutatkozó megtakarítások já-D rulnak. A mellékelt rajzon jelen találmány tárgya egy példaképem foganatosítási alakban látható és pedig az 1. ábrán perspektivikus ábrázolás mellett, míg a 45 2. ábra annak alkalmazási módját egy üreges vasbetonfödém esetében elülnézetben tünteti fel. Az 1. ábrán bemutatott foganatosítási példa szerint az üreges vasbetonszerkezet 50 felső síklemezének héjazó deszkáit keresztirányban elrendezett és élükre állított (a) deszkákkal támasztjuk alá. Ezen (a) keresztdeszkák végei előnyösen fagerendákból készült (b) lábak megfelelő hasítékai- 55 ban nyugszanak. A (b) lábakban az említett hasítékra merőlegesen elrendezett és célszerűen fecskefarkalakú hornyok vannak kiképezve, melyek egy-egy (c) ék felvételére szolgálnak. A (b) lábak (d) hasíté- 60 kába helyezett (a) deszkákat tehát ezen (c) ékek támasztják alá és utóbbiaknak nagyobb vagy kisebb mérvű beverése által az (a) deszkák magassági irányban emelhetők vagy sűlyeszthetők. 65 A fentiekben ismertetett deszkázat alkalmazási módja már most a 2. ábrán bemutatott példa szerint a következő: A födémszerkezet alsó (i) síklemezének és a (g) bordáknak kibetonozása után a 70 bordák oldaldeszkáit eltávolítjuk. Ezt követőleg a (b) lábakat, melyeknek hossza az üreg mindenkori magasságához mérten választandó meg, két-két (g) borda között páronként felállítjuk és a lábak (d) hasi- 75 tékaiba az élükre állított (a) deszkákat behelyezzük. Ezután a (c) ékeket verjük be, úgy hogy minden (a) deszkát két-két (c) ék támaszt alá. Az (a) deszkákra végül a (g) bordákkal párhuzamosan az (e) hó- 80