83469. lajstromszámú szabadalom • Uszónélküli gázosító

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALM1 BffiósAG SZABADALMI LEÍRÁS 83469. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Uszónélküli gázosító. Haider Carl mérnök München. 1. Pótszabadalom a 79510. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1920. évi junius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1920. évi junius hó 2-ika. A törzszabadalom tárgyánál a szívó ve­zetékben egy fojtó szelepet kell elren­dezni, mivel a (9) szeleptestre gyakorolt nagy szívó hatás következtében különben 5 ezen szelep a rudazattal és iá gázemeltyű­vel együtt önműködően elállíttatnék. Ezenkívül a fojtó szelep számára külön rudazat vagy a gázemeltyű rudazatával való kényszermozgású összeköttetés sziik-10 .ségeltetik, minek következtében vagy a kezelés körülményes vagy a fojtó szelep­nek és a gázosító részeinek különböző mozgásai csak nehezen vagy egyáltalán nem hozhatók összhangzásba. A törzsza-15 badalom tárgyát képező gázosítónak egy további hátránya abban áll, hogy a ki­egészítő levegő a (21, 15) lyukakon át közvetlenül áramlik be, mely levegő, ha­mis levegő módjára, erősen kondenzálóan 20 hat a lég-gáz-keverékre. A jelen találmány a törzsszabalomban védett gázosítónak egy továbbképzési alakja, melynél az említett hátrányok egyszerű módon, még pedig azáltal van-25 nak kiküszöbölve, hogy a (9) beáramlási szelep fölött elrendezett (14) csőszelep du­gattyú gyanánt van kiképezve és egy, a dugattyú és a légszívó szelep között fekvő, áttörésekkel ellátott hüvelyben akként 30 van vezetve, hogy a gáz-lég-keverék a be­áramlási szeleptől a dugattyú által a lég­szívó csőnek egy gyűrűalakú tágulásába és ebből a vezető hüvely által a légszívó esőbe szlvatik vissza. Ily módon a (9) be-85 áramlási szelep tehermentesíttetik úgy, hogy a fojtó szelepet egyszerűen el lehet hagyni. Mivel továbbá a kiegészítő le­vegő a dugattyú alatt és ennek következ­tében közvetve a gázosító térbe vezettetik, 40 jobb gázosítás éretik el. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező gázosító példaképpen egy foganatosí­tási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra a gázosítónak hosszmetszete. A 2. ábra oldalnézete. A 45 3. ábra metszet az 1. ábrának A—A vo­nala szerint, A (14) szabályozó elem (1. ábra) nem csőtolattyii, hanem dugattyú gyanánt van kiképezve, mely a (23) hüvelyben vezető- 50 dik; ezen vezető hüvely a dugattyú és az (1) légvezető cső között van elrendezve és a dugattyúnak egész hosszára kiterjed. A (14) dugattyúban a (24) oldalhornyok (3. ábra) és a (25) áttörések vannak kiké- 55 pezve, melyek a (23) vezető hüvelynek (26) áttöréseivel korrespondeálnak; a vezető hüvely a (26) áttörések fölött még a (27) haránthasítékokkal van ellátva. A (14) dugattyúnak felső részéhez a (17) rudazat, 60 alsó részéhez pedig a (16) orsó segélyével a (9) beáramlási szelep van csuklósan megerősítve; a (16) szeleporsónak a (31) csuklónál szabad játéka van, úgy hogy a (9) szelep úgy függélyesen, mint oldalt el- 65 mozoghat. A (9) szelep és a (14) dugattyú között, a (16) szeleporsón, a (28) rugó van elrendezve, mely a (9) szelepet, ennek mozgathatósága folytán, mindig szorosan a (2) kiáramlási szájcsőben elrendezett (6) 70 fészkére szorítja. A (23) vezető hüvelynek (26, 27) áttöréseinél az (1) légszívó cső a (29) gyűrűalakú tágulással van ellátva, míg a kiegészítő levegő számára elrende­zett (15) beáramlási nyílások az (1) lég- 75 szívó csőben oly magasságban vannak ki­képezve, hogy a levegő a (14) dugattyú alatt áramlik be, amikor is a (23) vezető hüvely természetesen a (15) beáramlási nyílásokkal korrespondeáló lyukakkal van 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom