83452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betűk, számok, felírások és effélék előállítására

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83452. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás betűk, számok, felírások és effélék előállítására. Tóth József aviatikus budapesti lakos, mint Radler Aurél kereskedő jog-utódja Budapest. A bejelentés napja 1922. évi november hó 22-ike. A név- és cégíelíratokul használatos és egyéb üzleti íelíratokul alkalmazott be­tűk, számok és effélék a ráfestéstői elte­kintve eddig háromféle módon készültek 5 és pedig vagy fémből, melyet festékkel vagy zománccal vontak be; vagy vala­mely önthető vagy formálható masszából, pl. üvegből vagy porcellánból; vagy pe­dig fából, melyet kifaragtak. A fémbe-10 tűk tartósak ugyan, de előállítási mód­juk költséges. Az üveg- és porcellánbe­tűk tetszetős megjelenésük miatt kedvel­tek, de hátrányuk, hogy csak ragasztás útján erősíthetők fel, törékenyek és 15 azonfelül előállításuk költséges berende­zést (öntőformákat, stb.) igényel. A fabe­tűk olcsók ugyan, de az időjárás viszon­tagságainak kitéve könnyen pusztulnak (korhadnak és repedeznek), miért is be-20 festésre vagy lakkozásra szorulnak, ha pedig domború felülettel készítendők, úgy a kézimunkával történő faragás és csiszolás nagy költséggel jár. A találmánybeli eljárás az eddigi mó-25 dokon előállítót betűk, számok, ill. fel­írások előnyeit egyesíti, a mennyiben: tartós, tetszetős megjelenésű, külső fesJ tés nélkül színezett, könnyen felerősít­hető, domború és emellett az összes is-30 mert előállítási módnál lényegesen ol­csóbb betűk, felírások vagy számok gyár­tását teszi lehetővé. Az eljárás lényege ugyanis abban áll, hogy az előállítandó betűnek, felírásnak vagy számnak meg-35 kívánt alakját falemezből, furnérból, ké­regpapirosból vagy efféléből ismert meg­munkálási módok (pl. kivágás, fűrészelés, csákozás, stb.) segélyével állítjuk elő és az így kapott nyers formára, ill. vázra folyékony vagy pépszerű, de [később 40 megkeményedő anyagot viszünk fel, úgy hogy a kész betű, felírás vagy szám külső megjelenésében és tulajdonsága te­kintetében (mint szín, simaság, fény, keménység) a felvitt anyagnak, belső 45 tulajdoságai tekintetéhen (pedig (mint szilárdság, rugalmasság, fajsúly, stb.) a használt anyagok együttes tulajdonságai­nak felel meg. A betű, felírás vagy szám vázára fel- 50 viendő anyag gyanánt célszerűen már­ványcementet, vagy valamely más műkő­masszát használunk, melyet pépszerű vagy folyékony állapotban viszünk fel. A bevonóanyag felvitele eszközölhető 55 akár kézzel, (pl. merítéssel, ecsettel való rávi' el útján), akár pedig gépi mu:i kával (pl. ráíuvatással). Minthogy a fel­viendő bevonóanyagot folyékony állapo­tában könnyen színezhetjük, ennélfogva 60 az előállított betűk, felírások vagy szá­mok bármely kívánt színben igen köny­nyen elkészíthetők. A színezést azonban a bevonóanyag felvitele után és a megke­ményedés előtt vagy után is ismert mó- 65 don kézzel vagy gépi úton is eszközölhet­jük. Az ilv módon előállított betűk vagy számok az alkalmazott műköszerű bevo­nat következtében igen tartósak, forrná- 70 zás és csiszolás, tehát kézi munkai be­avatkozás nélkül is domborúak és sírna felületűek, veszély nélkül fúrhatok és íev valamely felületen könnyen felerő­síthetők. 75 Ha a fenti eljárás szerint egész felírá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom