83433. lajstromszámú szabadalom • Fémszulfidok elektromos sajátságainak uj alkalmazási módja

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83433. SZÁM. — VLL/G. OSZTÁLY. Fémszulfidok elektromos sajátságainak új alkalmazási módja. Mascarini Giovanni mérnök Milano. A bejelentés napja 1914. évi január hó 10-ike. Olaszországi elsőbbsége 1913. évi január hó 11-ike. A találmány tárgya fémszulfidoknak, különösen vasszulfidnak elektromos sajátságait az elektrotechnikában hasznosító új módszerekre vonatkozik. 5 Sok fémszulfid és különösen a vasszulfid elektromos vezetőképessége a hőmérsékkel rendkívül változik, így pl. a vasszulfid vezetőképessége 14 és 160° között 65 és 1 között változik. 10 Ezen sajátság az elektrotechnika néhány feladatának előnyös megoldását teszi lehetővé. A legfontosabb alkalmazási mód az elektromos háromfázisú motoroknál jön lő tekintetbe. A háromfázisú motorok, melyek oly rotortekercseléssel bírnak, hogy az indítás kis áramfogyasztással és nagy forgatónyomatékkal történhessék, megkívánják, 20 hogy a rotor áramkörébe nagy ohmikus ellenállás legyen iktatva, mely a forgásszám növekedtével fokozatosan kikapcsoltatik s végül lehetővé teszi a rotortekercselés rövidzárlatát. 25 Az ilyen indító rlieostatok fémek vagy folyadékok segélyével sokféle módon képeztetnek ki s a fokozatos kikapcsolás vagy kontaktusokon mozgó kefék, vagy — különösen folyadékoknál — az ellenálló 30 közeg keresztmetszetének növelése, vagy egyéb módon, de mindig a kezelő egyén közbejöttével eszközöltetik. A használatos indító rheostatokban az energia egy bizonyos része hővé alakul, 35 mely a hőmérsék nem kívánatos fokozását okozza. A jelen találmány tárgyánál ellenben éppen a hőfejlődés teszi lehetővé az előnyös alkalmazást. A rheostat hőmórsékének emelkedése ugyanis csökkenti az 40 ellenállást és lehetővé teszi, hogy a motor szabályosan induljon meg; az ellenállás fokozatosan csökken azon minimális értékre, mely a rotortekercselés rövidzárását lehetővé teszi. A megfelelő alakú rheostat elemek mé- 45 retének természetesen olyannak kell lenni, hogy az ellenállás fokozatos csökkenését hozzák létre s ily módon önműködő rheostatot képezzenek. A rheostat egyes elemeinek méretei a 50 motor adatainak megfelelően különbözők lesznek s még ugyanazon motor számára különbözők lehetnek aszerint, hogy mekkora elektromos energiamennyiség változtatik át hővé, vagyis aszerint, hogy az in- 55 dítás terhelés nélkül vagy terheléssel megy végbe. A gyakorlati kísérletek beigazolták, miszerint a méretek helyes megválasztása esetén ép oly szabályos indítást érhetünk 60 el, mint az eddigi rendes rheostatokkal. Ezen előnytől eltekintve, az, új rheostat lehetővé teszi a motor egyszerűsítését, amennyiben fölöslegessé teszi a forgó rotor és a helytálló rheostat közti kapcsoló 65 részeket. Eddig tudvalevőleg a rheostat a motortól elkülönítve rendeztetett el, hogy az ellenállás egyes elemeit fokozatosan lehessen kikapcsolni. Minthogy e kikapcsolásnak eddig kézzel kellett történnie, ha a rheostatot a fegyverzetre akartuk szerelni, le kellett mondani az ellenállásnak egyes elemekre való osztásáról s az ellenállásnak egy átlagos értéket kellett adni. Az ilyen forgó rheostatokkal felszerelt motorok azonban nem indultak kifogástalanul s az indítás csak üresen vagy igen csekély terhelés mellett volt lehetséges. A szulfidrheostat sajátos viselkedése ez- 80 70 75