83427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás robbanó motorok üzemben tartására illetve szbályozására

Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án . • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 83427. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás robbanó motorok üzembentartására, ill. szabályozására. Bánki Elemér oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi április hó 22-ike. Tudvalevő, hogy a robbanó motorok hatásfoka az, ismert szabályozási módsze­rek bármelyikének alkalmazása mellett is a terhelés csökkenésével kisebbedik és » csekély terhelés esetén igen lényegesen leromlik. ^Minden olyan : esetben jtehát, ahol ;a terhelés lényeges változások'nak van alávetve, mint pl. mezőgazdasági gé­peknél, jelentékeny megtakarítást érhet­) nénk el olyan szabályozási eljárással, amely ettől a hibától mentes volna. Foko­zott jelentősége van ennek a mai súlyos gazdasági helyzetben, amely másrészről a bár kisebb Jkaloriájú, ;de olcsóbb tíizelő-i anyagok használatára szorítja a motor­tulajdonosokat. A találmány mindezek figyelembevéte­lével egyrészt arra irányul, hogy a rob­banó motorok üzemét lényegesen változó ) terhelés mellett is gazdaságossá tegye, másrészt arra, hogy a drága tüzelőanya­gok helyett olcsóbbaknak használatát tegye lehetővé anélkül, hogy ez a motor munkabírásának vagy üzembiztonságának i rovására menne. Ezt a kettős célt azzal érjük el, hogy kétféle tüzelőanyagot, ne­vezetesen egy kisebb és egy nagyobb ka­loriájut, használva ezeknek bevezetését olylíjépen szabályozzuk, hogy kis tei'he-I lésnél csak a kis kaloriájú, nagy terhelés­nél csak a nagy kalóriájú tüzelőanyag, normális vagy közepes terhelésnél pedig a kettőnek keveréke jut a hengerbe. Ily módon a terhelés csökkenésekor nincs szükség sem a tüzelőanyag és levegő ke­verési arányának, sem a keverék mennyi­ségének változtatásával való szabályo­zásra, hanem a szabályozás bárminő tör­lésnek megfelelően a kétféle tüzelőanyag ) keverési arányának változtatásával tör­ténhetik. A találmány tárgyát tevő eljárásnak egyik igen előnyös alkalmazási példája a benzinmotoroknak részijén szívógázzal való üzembentartása. A bevezetésben em- 45 lített okból újabban számos benzinmotort átalakítottak szívógázüzemre. Helyhez kötött telepeknél, ahol megfelelően mére­tezett generátor, tisztító, hűtő stb. elrende­zése nem ütközik nehézségbe, az átala- 50 kítás eléggé eredményes volt. Azonban p. o. járóműveken a rendelkezésre álló hely korlátolt volta és a holt súlynak káros növekedése akadályozza kellőkép mérete­zett iszívógázberendezósnek a felszereié- 55 sét. A kísérletek azt mutatják, hogy szívó­gázberendezéssel leiszerelt járóműveknelk — elsősorban szántógépeknek — a teljesít­ménye, de a gáz hiányos tisztítása miatt az üzembiztonsága sem kielégítő. A talál- 60 mány szerint szívógázt és benzint is hasz­nálva tüzelőanyagul, könnyű munkánál a drága benzint az olcsó szívógázzal pótol­hatjuk, e mellett azonban nehéz terepen a benzinmotor eredeti munkabírása is ren- 65 delkezésünkre áll. Továbbá a szívógáz­üzemnél a hengerben mutatkozó kátrányos lerakodást is meg tudjuk előzni, ha a mo­tort időnkint tiszta benzinnel járatjuk. A mellékelt rajz a találmány alkalma- 70 zásának példájaként szívógáz-benzin­üzemre berendezett motoros ekét tüntet, l'el. Az ismert benzinmotoros ekére az (1) szívógázgenerátorból, az ebben fejlesztett gáz tisztítására és lehűtésére való (2) tisz- 75 títóból, a gázból fölös nedvességet elvonó <3) fürészporkamrából, a (4) elzáró-szelep­ből és (5) keverőszelepből, valamint a megfelelő vezetékekből álló ismert szívó­gázberendezés van szerelve. A ikeverősze- 80 lep légbevezető csonkjához csatlakozik a (6) benzingázosító, amelynek benzint be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom