83421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés igazi tüzeléseknél silányminőségű tüzelőanyagok elégetésére

Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83421. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés ipari tüzeléseknél silány minőségű tüzelőanyagok elégetésére. Török Pál oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi november hó 16-ika. A találmány tárgya eljárás és berende­zés, mely ipari tüzeléseknél főleg silány minőségű tüzelőanyagoknak gazdaságos és nagy égési sebességgel való elégetését teszi 5 lehetővé. Az eljárás lénnyege abban áll, hogy a lejtősen elhelyezett rostélyra adagolt tü­zelőanyagot a rostély hosszirányában idő­szakosan két vagy több szakaszra osztjuk, 10 az osztási helyeken és ezek közelében .a tüzet olyan légáramokkal fokozzuk, me­lyeknek iránya az osztóberendezés idősza­kos mozgásával egyidejűleg és önműkö­dően változik és ezáltal a tüzet több oldal-15 ról minden rétegre kiható módon éleszt­jük; hogy továbbá a tüzet az osztóberende­zésen át időszakosan és új rétegelrendezés­sel önműködően juttatjuk a következő ros­télyszakaszra oly adagolásban, hogy az 20 előző szakaszban az osztási helyen minden­kor tűzréteg marad vissza, amely ott hely­hez kötött, meg nem szűnő és el nem sala­kosodé, friss alaptűzréteget alkot az ada­goló helyről a rostély hosszirányában ha-2ó ladó rijabb tiizelőanyagróteg számára; hogy végül az osztási helyeken időszako­san a következő szakaszra adagolt tüzet az áthaladási hely közelében kereszteződő lég­áramok hatásának vetjük alá és az ily mó-80 don magas hőfokkal égő tüzelőanyagot idő­szakosan és önműködően továbbítjuk a salaktér felé. Az itt ismertetett eljárásnak megfelelően a találmánybeli tüzelőberendezés egy lej­' 85 tősen elhelyezett rostélyból áll, mely a ros­tély szélessége irányában elhelyezett, kö­nyökalakú és elforgatás által a rostély ere­deti síkjából a tüzelőanyagba benyomuló, azután abból visszahúzódó osztórostély 40 által rendesen két szakaszra osztatik. Igen 55 60 hosszú rostélyoknál két osztórostélyt is alkalmazhatunk, miáltal a rostélyt három szakaszra osztjuk. Az osztórostély közelé­ben a rostélyfelíilet felett a szélességi irányban egy tűzgát van elrendezve, mely 45 a ferde helyzetű rostélyon levő tüzelőanya­got a rostély hosszirányában megosztj a, a rétegvastagságot határolja, ill. csökkenti és a tüzelőanyagnak veszélyes átbukását meggátolja, de a tüzelőanyagnak adagolás- 50 szerű át jutását az alsó szakaszba mind­annyiszor lehetővé teszi, valahányszor a könyökalakú osztórostély a lejtős rostélyba visszahuzatik. Az elforgathatóan ágyazott, könyök­alakú osztórostély az utána következő, egyenes rostélyszakasszal olyan kapcsolat­ban van, hogy utóbbi annak működtetése­kor a rostély hosszirányában alternatív mozgást végez és lejtősségét is változtatja, miáltal a tüzet a salaktér felé továbbítja, legalsó végén pedig a salakot aprítja és a tűztérből önműködően kitolja. A mellékelt rajz jelen találmány tárgyát egy példaképem foganatosítási alakban 65 hosszmetszetben mutatja be. A tüzelőanyag az (1) garatból a lejtős rostély helytálló, felső (2) szakaszára jut, ahol a tüzelőanyag-felszín a természetes súrlódási lejtőjének megfelelő szög alatt 70 helyezkedik el. A (2) rostélyon fekvő tüzelőanyagréteget a rostély szélességi irá­nyában a rostély felett elrendezett (3) tűz­gát és időszakonként a lenghetően ágya­zott, könyökalakú (4) osztórostély hatá- 75 rolja. A (3) tűzgát ós a közelében elrende­zett (4) osztórostély lehetővé teszik, hogy a tűzréteg az (1) garat felé növeltessék, hogy a tüzelőanyag a (3) tűzgát alatt adagolás­szérűén íovábbítassék a szomszédos, alsó 8 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom