83405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetaldehyd és ecetsav előállítására

Megjelent 1934. évi julius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^M^Hil SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83405. SZÁM. — IVh/1. ofzrÁLY. Eljárás acetaldehyd és ecetsav előállítására. Plauson's Forschungrsinstitnt G. m. b. H. cég- Hamburg-. A bejelentés napja 1921. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1918. évi szeptember hó 6-ika. Acetaldehydnek vagy ecetsavnak elő­állítása acetylénből savak és higanyoxy­dok vagy sók segélyével és többé-kevésbé hatékony oxydálószerek esetleges jelenlé-5 tében, az elektromos áram segélyével is, már ismeretes. Az eddig használatos eljárások egyike sem volt folytonos, amennyiben a készü­léket időnként az oxydáló adalékoktól meg 10 kellett tisztítani, vagy az egész reaktió­folyadékot külön fel kellett dolgozni. Kitűnt, hogy az acetaldehyd minden megszakítás nélkül is előállítható, ha az acetylént olyan átbocsátó elektródákon 15 szorítjuk vagy szívjuk át belliiről kifelé, melyek áramvezető anyagokból állanak és pórusaik oldhatlan higanyvegyülettel van­nak töltve. Ilyenkor magában a reaktió­folyadékban nem kell higanyvegyületnek 20 jelen lennie. Az acetylén a likacsos elek­tródán való áthaladásakor a porusokban tömény alakban jelenlevő higanyvegyüle­tekkel benső érintkezésbe jut s nagy sebes­séggel és nagy mennyiségben absorbeálta-25 tik és hydratizáltatik acetaldehyddé. Minthogy azonban a higanyvegyületek a porusokban idővel fémmé redukáltatnak, s így hatástalanná válnának, az elektró­dák s savanyu oldatban anodák gyanánt 30 kapcsoltatnak 1.7—2.0 Volt vagy ennél na­gyobb feszültségű áramkörbe. Ezáltal azt érjük el, hogy a higanyvegyiilet-ek a poru­sokban a müvelet köbben folyton oxydál­tatnak s ennekfolytán változatlanul meg-35 tartják katalytikus hatásukat. Az elek­tródát később még részletesebben ismer­tetjük. A higany vegyületek egymagukban, vagy oxydokkal, superoxydokkal, likacsos szer­ves vagy szervetlen rostanyagokkal, pl. ÍO asbesttel, papírral, nemezzel, gyapjúval, cellulózzal, cellulozeszterporral, s esetleg ragasztóanyaggal együttesen alkalmaz­hatók. Az eljárást legcélszerűbben 51)—00 foknál végezzük s a képződött aldehydet 45, folytonosan ledesliiláljuk s hűtés révén meglehetős tisztán fogjuk fel. Ha az acety­lénnek az elektródán való áthajtására vá­kuumot használunk, az acetaldehyd ledes­tillálása megkönnyíthető. 50 Az acetaldehydgyártáshoz hasonló mó­don alkalmazhatók az elektródák ecetsav­nak acetylénből való folytonos előállítá­sára is. Ilyenkor mindegyik gázrészecske egy higanyrésszel és egyúttal vízzel érint- 55, kezik s a. képződött acetaldehyd kellő fe­szültség esetén az anodikus oxygén által majdnem quantitatív oxydálódik ecet­savvá. Ilyenkor legcélszerűbb 3.0—8.5 Volt feszültséggel dolgozni. Sav gyanánt leg- 60 célszerűbb foszforsavat alkalmazni, még­pedig. olyan töménységben, hogy az oldat forráspontja nagyobb legyen, mint az ecet­savé. Ezen követelmény az ecetsav gyár­tásánál igen fontos, mert az elektrolytikai 65 nagyipari előállítás csak akkor lehetséges, ha a képződött ecetsavat mindjárt ledestil­lálhatjuk és ha a foszforsav alkalmazása folytán anodák gyanánt a higanyvegyüle­tek átbocsátó hordozóiképpen vasból vagy 70 hasonló anyagból álló sodronyhálókat használunk, melyeknek felületeit felheví­téssel vagy egyébként többé-kevésbbé oxy­dáltuk. Az eljárás foganatosítására alkalmas elektróda az 1. és 2. ábra értelmében jó graphitszénből vagy ferrosiliciumöntvény­ből készült (1) és (2) fej- és talprésszel

Next

/
Oldalképek
Tartalom