83385. lajstromszámú szabadalom • A vízfelesleget elvezető szívó- és nyomószivattyú

Megjelent 1934. évi julius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83385. SZÁM. — XXI c. OSZTÁLY. A vízfelesleget elvezető' szívó- és nyomószivattyú. Daimler-Motoren-Gesellschaft cég-Stuttgart- Uiitertür khei m. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi augusztus hó 3-ika. Hogy oly szivattyúknál, melyeknek szervei nem mindenütt érintkeznek egy­mással, pl. centrifugái-szivattyúknál és efféle rendszereknél, a folyadékot egy a B szivattyú alatt fekvő szintből a szivattyú szállító terébe áramoltathassuk, a leve­gőt a szállító térből el kell távolítanunk. Ecélból pl. a szállító szivattyú szívó terét, ismert módon, vízsugárszivattyúval kap­.0 csoljuk össze és ennek szívó- és nyomó­vezetékeit oly víztartályhoz csatlakoztat­juk, mely a szállított levegő leválasztása céljából pl. az atmoszférával közlekedik, A találmány ily fajta berendezésre vo-5 natkozik és oly szivatyútelepek számára van kontemplálva, melyeknél a sugár­szivattyú a víznek a szállító szivattyú ál­tal eszközölt megszívásának befejezése után ez utóbbival állandóan együttfut, 0 hogy a vízoszlop elszakadását meggá­toljuk. Az ezen szivattyúknál a tokok és a kö­rülfutó részek között fennmaradó réseken, valamint a sugárszivattyúnak a nyomó­j szivattyúval való összeköttetése helyén üzem közben, bizonyos mennyiségű víz áramlik a szállító szivattyúból a sugár­szivattyúba. Ennek következtében a su­gárszivattyú víztartójába több víz áram­) lik be, mint mennyit az a szivattyú a tar­tályból elvételez. Ennek a vízfeleslegnek a tartályból való eltávolítása céljából, a tartály túlfolyóval van ellátva, melyen a fölös vízmennyiség 1 lefolyik, ha a tartály vízszintje bizonyos magasságot elért. Ha azonban a fölös víz­mennyiséget lefolyató vezeték a nyomó­szivattyú szívóvezetékéhez van kapcsolva, akkor kell, hogy a fölös vízmennyiséget lefolyató vezeték torkolata mindig a víz- 40 szín alatt foglaljon helyet és pl. úszó­berendezéssel ellátott szeleppel legyen elzárva. A rajz 1. ábrája, példaképpen, víztartállyal el- 45 látott szivattyúberendezést szemléltet. A 2. ábra a víztartálynak oly foganatosí­tási alakját tünteti fel, melynél a tartály két térre van megosztva. A 3. ábra a víztartály további foganatosí- 50 tási alakját szemlélteti, melynél a tartály­nak csak egy tere van. Az 1. ábra szerint pl. az (a) nyomó­szivattyú (b) szívószivattyúval (vízsugár­szivattyúval) oly módon van összekötve, 55 hogy az előbbi az utóbbival mindig körül fut. Az (a) nyomószivattyú (c) szívócsöve (d) légelvezető cső útján van a sugár­szivattyúval összekötve. A szivattyú in­dításánál ily módon a sugárszivattyú be­szívja a nyomószivattyú szívócsövében foglalt levegőt, melyet az (e) nyomócsövön át a berendezés (f) víztartályába szállít. Az ezen tartályban leválasztott levegő azután a szabadba áramolhat. A (b) sugár­szivattyú a (g) szívócső útján közlekedik az (f) víztartállyal. A 2. ábrában a víztartály külön van szemléltetve. Mint az ábra mutatja, a sugárszivattyú (e) nyomóvezetéke az (f) 70 tartály (h) teréhez csatlakozik. Az (f) tar­tályt az (i) fal két térre osztja, ahol is a víz a (h) térből a (k) térbe ömlik át, ha az (i) válaszfal magasságát elérte. A (k) térhez egyrészt a sugárszivattyú (g) szívó- 75 vezetéke, másrészt a fölös vizet lebocsátó (1) vezeték csatlakozik. Ez utóbbi az (n) úszóberendezéssel működtetett (m) szelep-60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom