83378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél kezelésére

Megjelent 1934. évi julius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^ffgnfiL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83378. SZÁM. — XH/e. OSZTÁLY. Eljárás acél kezelésére. The Miris Steel Company Limited cég- London. A bejelentés napja 1920. évi december hó 21-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1916. évi január hó 12-ike. A találmány acél kezelésére vonatkozik s az acél sajátságainak javítását célozza. A találmány értelmében a frissen ön­tött acélingotot, még mielőtt belseje meg-5 merevedett volna, vízbe vagy vizes oldatba mártjuk s annyi ideig tartjuk elmerítve, hogy a kiemelés: után már ne legyen képes felizzani. A találmány egy változata értelmében 10 a formából kihúzott, vagy az izzító ke­mencéből kiemelt ingotot, még mielőtt annyira lehűlt volna, hogy belseje teljesen megmerevedne, vízbe vagy vizes oldatba merítve, addig tartjuk a fürdőben, amíg 15 a kiemelés után nem képes többé fel­izzani. Az eljárás előnyeinek egy részét elér­jük akkor is, ha a felizzási hőfoknál ma­gasabb hőmérsékű ingotot hengerlés vagy 20 felületének egyéb megmunkálása előtt már­tunk vízbe vagy oldatba annyi ideig, hogy a kiemelés után már ne legyen képes fel­izzani. A legjobb eredményeket akkor érjük el, 25 ha az acéltömb bemártására szolgáló fürdő oly anyagokat tartalmaz, melyek a tömb bemártásakor vele érintkezve, hydrogént fejlesztenek. A találmány értelmében tehát vagy a 80 frissen öntött ingotot márthatjuk közvet­lenül a forma lehúzása után, vagy miután már az ingót egy ideig az izzító kemen­cében volt, vagy pedig általában még mielőtt felülete mechanikailag, pl. hen-35 gerléssel meg lenne munkálva s hőmér­séke még magasabb, mint a felizzási hőfok. A legjobb eredményeket azonban akkor érjük el, ha a frissen öntött ingotot minél előbb a forma lehúzása után s amíg bel-40 seje még folyós, mártjuk a fürdőbe. To­vábbi kedvező eredmények létesíthetők az oldatból a bemártáskor fejlesztett hydro­gén révén; legajánlatosabb e célból az oldatban olyan anyagok alkalmazása, me­lyek az adott körülmények közt vagy ma- 45 guk fejlesztenek hydrogént, vagy pedig a hydrogénfe j lődést előmozdítj ák. A találmány szerinti kezelés hatása a valószínűség ellenére nem szorítkozik az anyag felületi rétegeire, hanem oly mé- 50 lyen nyomul az ingotba, hogy annak egész tömegére kihat. A bemártás tartamának minden esetben akkorának kell lennie, hogy a kiemelés után s az izzító kemencébe való helyezés 55 előtt a levegőn az ingót felizzása ne lép­hessen már fel. Ha az ingót a gyártelep szűk volta vagy egyéb okok folytán nem közvetlenül a forma lehúzása után, hanem az izzító kemencéből kerül a fürdőbe, hő- 60 mérsékének legalább 800°-ot ekkor is meg kell haladnia. Az izzító kemencéből kikerülő ingótokat célszerű a bemártás előtt kissé lehűlni hagyni, úgy hogy külsejük hidegebb le- 65 gyen, mint belsejük, vagyis a külső és belső hőmérsék viszonya hasonló legyen a formából frissen kikerülő ingotéhoz. A fürdő hőmérséke célszerűen 40—45°; ajánlatos gondoskodni arról, hogy a kád 70 elég tágas legyen, úgy, hogy a tömböt vas­tag folyadékrétegek vegyék körül a bemár­táskor. i Már ajánlották alacsony és magas szén­tartalmú acéloknak gázzal, folyadékkal 75 vagy szilárd anyagokkal váló kezelését hydrogén bevitele céljából. Különböző fo­lyadékokba már eddig is mártottak ruda­kat, mikor is azonban szétrepedés és egyéb hátrány gyakori volt. Ha azonban az ingót 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom