83362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet forgómozgásnak ide-ida járó mozgássá való átalakítására (centrifugális hajtómű)

Megjelent 1934. évi julius hó 188-án. MAGYAR KIRÁLY! J||||m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83362. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet forgómozgásnak ide-odajáró mozgássá való átalakítására (centrifugális hajtómű). Det Tekniske Forsögsaktieselskab cég: Ordrup (Charlottenlund mellett, Dánia). A bejelentés napja 1921. évi január hó 15-ike. A forgómozgásnak lengőmozgássá való átalakítására leggyakrabban használt eszközök a forgattyú és az excenter, mely utóbbi kinematikailag szintén forgattyú. 5 Az. ellenkező értelmű átalakításoknál is főként ugyanezen átvivő elem használatos. Alkalmazási péb'ák gyanánt megemlítendők a dugattyús erőgépek, dugattyús szí vattyúk, .keretfűrészek, gépkalapácsok 10 és esákozógiépek, továbbá lengő szárnyakkal működő repülőgépek. Gyalugépeknél leginkább fogaskerék- vagy szíjhajtású váltóműveket használnak a mozgás átalakítására. Ezekhez az eszközökhöz járul 15 találmányunk szerint egy további eszköz, mely a centrifugális erőnek ily célra való hasznosításán alapszik. A mellékelt rajz 1. ábrája szerint tételezzük fel, hogy az (a) tömeg gyalupadot, 20 keretfűrészt, szivattyúdugattyút vagy más effélét képvisel és az (f, f) vezető pofák között vízszintes irányban csúsztatható. Az (a) tömeggel a (c) tengely körül forgatható (S) kar van összekötve, amelyre a 25 forgási központtól pl. (1) távolságban az (o) suly van felerősítve. Ha az (o) súlyt körülforgatják, úgy az (a) tömeg a fellépő (11) centrifugális erő H = R cos x komponenseinek hatása alatt ide-oda járó moz-30 ftást vesz fel. Ha (1) az (s) kar hossza, (B) az (o) tömeg súlya, (A) az (a) tömeg súlya, (z) pedig az (a) tömeg által megtett össziit, úgy 35 Ha például B = A, akkor z = 1. Mindenesetre (z) teljesen független attól a sebessegtől, amellyel a (e) tengelyt forgatjuk, feltéve, hogy a fordulatszám nem túlkiesi. A test megadott hosszúságú úton éppen úgy mozog ide-oda, mintha azt végtelen 40 hosszúságú tolórudas forgattyú hajtaná. A lengési út helyzete a térben magáhanvéve nincs megiszaibva. Ezt az útat a (d) és (e) lökethatárolók segélyével szabjuk in eg. A (d—e) távolságot valamivel ki- 45 sebbre kell szabni (z)-nél. A különbözetet rugók és pedig akár a (d) és (e) ütközőkön, akár az (a) tömegen alkalmazott rugók rugalmasan veszik fel. A (d) és (e) ütközők eltolása útján gyakorlatilag véve erő- 50 kifejtés nélkül tetszés szerint állíthatjuk be a (z) út helyzetét. Az elállíthatóság pl. gépkalapácsoknál találhat fontos alkalmazást, amennyiben annak segélyével az ideoda járó kalapácsot a munkadarabhoz kő- 55 zelebb vagy attól távolabb helyezzük. Ebben az esetben a (z) pálya általában véve nem vízszintes, hanem függélyes lesz. Az 1. ábra szerinti elrendezésnél a kellemetlen V = R sin a oldalerő lép fel. Ezt 60 elkerülhetjük azáltal, hogy két (ol, o2) lendítősúlyt (2. ábra) egymással ellenkező irányban forgatunk. (Rl)-ből és (R2)-ből a (H) hasznos erő származik. Ebben az esetben a lendítősúlyoknak a rendszerre gya- 65 korolt giroszkopikus hatásai egymást kölcsönösen m egs emm isi t ik. A tengely hajtása tetszőleges módon pl. szíjak vagy kötelek segélyével történlhetik, vagy utánengedő tengelyt alkalmazha- 70 tünk é> pedig akár az egész tengelyt hajlékonyan képezhetjük ki, akár pedig annak végein kardáncsuklós kapcsolásokat