83361. lajstromszámú szabadalom • Javítások a cyanürök és ammóniák vagy ezek sóinak előállítására szolgáló Magueritta és Sourdeval-féle eljáráson

Megjelent 1934. évi julius hó 188-án. MAGYAR KIRÁLYI jKra&m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83361. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Javítások a cyanürök és ammóniák, vagy ezek sóinak előállítására szolgáló Margueritte- és Sourdeval-féle eljáráson. Petit Devaucelle Lajos vegyészmérnök Páris és Bensa Bódog mérnök Genova. A bejelentés napja 1920. évi augusztus hó 31-ike. Franciaországi elsőbbsége 1914. évi szeptember hó 9-ike. Ennek a találmánynak a tárgya a Margueritte- és Sourdeval-féle eljárásban alkamatozott reakciókon alapuló eljárás, amelynek azonban az ismert eljárások fe-5 lett elvitázhatatlan' előnye van, minthogy e tökéletesített eljárással: 1. határtalanul regenerálhatjuk a cyanür és az ammóniák készítéséhez használt álkálias fémek vagy földalkáliák oxidjait; 10 2. úgy a cyanürnél, mint az ammóniáknál oly hatást érhetünk el, amely lényegesen jobb az eddiginél; 3. az összes reakciókat jóval alacsonyabb hőmérsékleten végezhetjük, mint amilyent 15 eddig föltétlenül szükségesnek tartottak, amely aránylag alacsony hőmérsékletnél végbemenő folyamat következtében a készülékek semmi vagy ilyen csekély elhasználódást szenvednek és a tüzelőanyag ki-20 használása igen gazdaságos; 4. a gyártás két szakaszában (cyanürálás és decyanürálás) különböző hőmérsékletű gőzökkel dolgozhatunk anélkül, hogy az anyagot a kemencéből ki vennők, a ke-25 mencék vagy készülékek a cyanüráláshoz szükséges állandó hőmérsékleten maradnak; 5. tökéletesen visszanyerhetjük a kátrányt vagy a benzolt és olajokat a kátrány 30 és tűzben keletkezett bomlási termékeiből. Ezen eredményt úgy érjiük el, hogy a találmánybeli eljárásnál a Margueritte és Sourdeval által használt tisztátalan oxidokat és karbonátokat alkaliás fémek és föld-35 alkáliák lecsapódás útján nyert sóival vagy oxidjaival helyettesítjük és pedig tisztán vagy majdnem tisztán, továbbá helyettesítjük a felhasznált szenes anyagokat (faszenet, kőszenet, kokszot) olyan tiszta szénnel vagy koksszal, amint csak lehetséges. 40 Jelenleg könnyen találhatni olyan szenet, amely nem tartalmaz 0.05 résznél több hamut, ami tökéletesen megfelel erre a célra. Ilyen szenek a petrol, a kátrány, palakőolaj desztillációjából eredő koksz, re- 45 tortaszén, skót, walesi, Rölduc-i, Vizille-i és Mayenne-i antracit, végül bitumenes szenek. A szen és alkaliás fém vagy földaikáliák (pl. karbonát, barit) sójának keverékéhez 50 körülbelül 20% kátrányt vagy más kötőanyagot adnak (azonban a kátrány jobb eredményt ad); mire az bizonyos alakban, keveredik. Tapasztalták, hogy ha a barit, szén és kátrány keveréke valamilyen ké- 55 szülékben össze van gyúrva, a kátrány mennyisége tekintélyes és a kötés nem jól sikerül, ha azonban körülbelül 20 rész kátrány és 100 rész baritkarbonát és szén keverékét megőrölve gyúrják össze, töké- 60 letes kötést érünk el, ami a legjobb eredményt szolgáltatja. A cyanür készítése. — A cyanür készítése úgy történik, hogy ezeket a kötőanyagokat alkalmas kemencében hevítjük. 65 Előnyösen használhatunk erre a célra függőleges, ferde vagy vízszintes retortákat. E kemence, amely hasonló a gázkemencéhez, fel van szerelve a gázgyártásnál használatos berendezéssel és készülékekkel a mel- 70 léktermékek visszanyerése céljából. A cyanürálás művelete a következőképpen megy végbe: Ha a kötőanyagok a retortában vannak, akkor először is a kátrány vagy a hasz- 75 nált kötőanyagok desztillációja következik