83361. lajstromszámú szabadalom • Javítások a cyanürök és ammóniák vagy ezek sóinak előállítására szolgáló Magueritta és Sourdeval-féle eljáráson

Megjelent 1934. évi julius hó 188-án. MAGYAR KIRÁLYI jKra&m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83361. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Javítások a cyanürök és ammóniák, vagy ezek sóinak előállítására szolgáló Margueritte- és Sourdeval-féle eljáráson. Petit Devaucelle Lajos vegyészmérnök Páris és Bensa Bódog mérnök Genova. A bejelentés napja 1920. évi augusztus hó 31-ike. Franciaországi elsőbbsége 1914. évi szeptember hó 9-ike. Ennek a találmánynak a tárgya a Mar­gueritte- és Sourdeval-féle eljárásban al­kamatozott reakciókon alapuló eljárás, amelynek azonban az ismert eljárások fe-5 lett elvitázhatatlan' előnye van, minthogy e tökéletesített eljárással: 1. határtalanul regenerálhatjuk a cyanür és az ammóniák készítéséhez használt ál­kálias fémek vagy földalkáliák oxidjait; 10 2. úgy a cyanürnél, mint az ammóniák­nál oly hatást érhetünk el, amely lénye­gesen jobb az eddiginél; 3. az összes reakciókat jóval alacsonyabb hőmérsékleten végezhetjük, mint amilyent 15 eddig föltétlenül szükségesnek tartottak, amely aránylag alacsony hőmérsékletnél végbemenő folyamat következtében a ké­szülékek semmi vagy ilyen csekély elhasz­nálódást szenvednek és a tüzelőanyag ki-20 használása igen gazdaságos; 4. a gyártás két szakaszában (cyanürá­lás és decyanürálás) különböző hőmérsék­letű gőzökkel dolgozhatunk anélkül, hogy az anyagot a kemencéből ki vennők, a ke-25 mencék vagy készülékek a cyanüráláshoz szükséges állandó hőmérsékleten marad­nak; 5. tökéletesen visszanyerhetjük a kát­rányt vagy a benzolt és olajokat a kátrány 30 és tűzben keletkezett bomlási termékeiből. Ezen eredményt úgy érjiük el, hogy a találmánybeli eljárásnál a Margueritte és Sourdeval által használt tisztátalan oxido­kat és karbonátokat alkaliás fémek és föld-35 alkáliák lecsapódás útján nyert sóival vagy oxidjaival helyettesítjük és pedig tisztán vagy majdnem tisztán, továbbá helyettesít­jük a felhasznált szenes anyagokat (fasze­net, kőszenet, kokszot) olyan tiszta szén­nel vagy koksszal, amint csak lehetséges. 40 Jelenleg könnyen találhatni olyan szenet, amely nem tartalmaz 0.05 résznél több ha­mut, ami tökéletesen megfelel erre a célra. Ilyen szenek a petrol, a kátrány, pala­kőolaj desztillációjából eredő koksz, re- 45 tortaszén, skót, walesi, Rölduc-i, Vizille-i és Mayenne-i antracit, végül bitumenes szenek. A szen és alkaliás fém vagy földaikáliák (pl. karbonát, barit) sójának keverékéhez 50 körülbelül 20% kátrányt vagy más kötő­anyagot adnak (azonban a kátrány jobb eredményt ad); mire az bizonyos alakban, keveredik. Tapasztalták, hogy ha a barit, szén és kátrány keveréke valamilyen ké- 55 szülékben össze van gyúrva, a kátrány mennyisége tekintélyes és a kötés nem jól sikerül, ha azonban körülbelül 20 rész kátrány és 100 rész baritkarbonát és szén keverékét megőrölve gyúrják össze, töké- 60 letes kötést érünk el, ami a legjobb ered­ményt szolgáltatja. A cyanür készítése. — A cyanür készí­tése úgy történik, hogy ezeket a kötő­anyagokat alkalmas kemencében hevítjük. 65 Előnyösen használhatunk erre a célra füg­gőleges, ferde vagy vízszintes retortákat. E kemence, amely hasonló a gázkemencéhez, fel van szerelve a gázgyártásnál használa­tos berendezéssel és készülékekkel a mel- 70 léktermékek visszanyerése céljából. A cyanürálás művelete a következőkép­pen megy végbe: Ha a kötőanyagok a retortában vannak, akkor először is a kátrány vagy a hasz- 75 nált kötőanyagok desztillációja következik

Next

/
Oldalképek
Tartalom