83297. lajstromszámú szabadalom • Állomásjelző és reklámhirdetőszerkezet

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. iL MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83297. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Állomásjelző- és reklámhirdetó'szerkezet. Prazsák Antal százados Rákospalota és Hing-hofer-Szalkay Günther főhadnagy Budapest. A bejelentés nftpjs 1922. évi májas hó 8-iks.. Jelen találmány tárgya egy szerkezet, melly vasúti íési villamoskocsikban a kö­vetkező állomást jelzi és az annak környé­kében fekvő cégek, vállalatok stb. reklám­jait hirdeti. A szerkezet lényege egy szalag, mely egy k hengerről egy alatta lévő hengerre (vagy! az alsóról a felsőre) lesz tekerve. A vá­szonszalag (x) egyenlő részre van beosztva . 0 (x = egy útvonalon fekvő állomások, meg­állóhelyek száma), mely részekre az állo­másnevek és a hirdetések vannak ráfestve vagy külön papírra nyomtatva, rára­gasztva. A szalag egy üvegablak mögött 15 mozog fel vagy alá olyképen, hogy min­dig a megfelelő tábla legyen látható az előző állomástól az illető állomásig. A szalag meghajtása eszközölhető: 1. rugó által, mely fogaskerék áttétellel i hajtja meg a tekercseket, ez esetben a sza­lag a szükséges távközökön ütközőkkel )ír, melyek, ha a. táblájuk helyes hely­eibe került, a szalagot megállítják azál­xl, hogy egy a burkolaton felszerelt záró­.arba ütköznek. Ha a zárókart alatta ki­mizzuk a szalag tovább fut; az időközben eleresztett zárókar ismét záróhelyzetbe kerül és a szalagot a következő helyzetben rögzíti. A mozgásirány megfordítása egy ÍO .fogaskerék, bekapcsolása által (történik. 2. sűrített levegő által, mely egy hen­gerbe tódulva, az ebben elhelyezett du­gattyúra hat (1. iábra). A dugattyú rúdja fogazattal bír, melynek fogai egy az egyik 85 tekercsen elhelyezett fogaskerékbe kapasz­kodva, a tekercseket és velük, a szalagot mozgatják. Lefelé a dugattyú azáltal mo­zog, hogy alatta a levegőt kieresztjük, fö­lötte pedig sűrített levegőt eresztünk a hengerbe. A fogaskerék, mely a dugattyú- 40 szár fogaiba kapaszkodva, vele mozogni kénytelen, visszafelé a tekercset nem viszi magával. Utóbbi körülmény követke­zőképen magyarázódik: a fogaskerék mindkét oldalán ellenkező irányú oldal- 45 fogazattal bír, (2. ábra), melyek közül vagy az egyik, vagy ellenkező szalagmozgásn ál a másik fogazat kapcsolódik egy gyűrűbe foglalt rugós fogba (a, b). Ezt a fogat (és vele a tekercset) a fogaskerék az egyik 50 mozgásirányban magával viszi, visszafelé azonban a rugós fog a fogaskerék fogáról lecsúszik, tehát csak a fogaskerék forog. Ha pedig a szalagot ellenkező irányban akiarjuk mozgatni, ajkkor a másik fogat 55 kapcsoljuk a fogaskerék másik oldalfoga­zatába. A szerkezet működését egy levegő­elosztócsap végzi. 3. ielekjtromotor által, mely fogaskerék áttétellel hajtja meg a tekercseket. A mo- 60 tor az áramot fémszalagon keresztül, amely a jelzőszalag egyik belső szélén fut végig, kapja a külső vezetéktől. Ott, ahol a vászonszalagnak meg kell állania, a fém­szalag a vászonszalag szigetelő anyaggal 65 impregnált szélén keresztül van fűzve a külső oldalra, a motor áramszedője tehát a fémszalagtól el van szigetelve, miáltal a motor, nem kapván áramot, megáll. A motor azonban közvetlen vezetékkel is 70 bír, melynek kapcsolójával indítható a motor. Miután a motort megindítottuk, a közvetlen vezetéket ismét kikapcsoljuk, a motor azonban közben a tekercseket meg­indítva, ismét a szabad fémszalagon ke- 75 resztül kapja az áramot. A szalagmozgás megfordítása azáltal történik, hogy a vil­lamos áram irányát megfordítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom