83288. lajstromszámú szabadalom • Tolórúd fű- és gabonakaszáló gépekhez
Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83288. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Tolórúd fü- és gabonakaszálógépekhez. International Ilarvester Corporation cég: Chicago. A bejelentés napja 1917. évi február hó 27-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1916. évi április hó 28-ika. A szokásos fű- cs gahonakaszálógépeknél a gép hajtóműve toló- vagy haj tórád. révén az ujjas gerenda kését ideoda mozgatja, Ezen célból a tolórúd rcn-5 desen két végén rugalmas szalagokkal van ellátva, melyek felső végükön a forgattyúcsapon ülő csappersellyel vannak összekötve, míg a rugalmas szalagok alsó vége rendesen kanáialakúati van kiképezve és 10 ezen kanalas részek a göm bal akii késfejet fogják közre, mi mellett a kanalas] részek csavarorsó által szoríttatnak öszsze. Iíz utóbbin biztosítóanyát és biztosítórugót szoktak alkalmazni a csavarorsó 15 meglazulásának meggállására. Már alkalmaztak oly szerkezeteket, amelyek a tolórúd fel- és leszereléséneik megkönnyítését célozták, azonban ezen tolórúd ismert szerkezeti megoldásai azon hátránnyal jártak, 20 hogy, különösen a tolórúd alsó végén alkalmazott kanalaiáká szalagok és agömbalafkú •késfej közölt, a munkaközben beálló viszonylagos elmozdulás folytán erős kopás lép fel, mely új gépeknél is mihamar az-25 zal vá.ii! k felismerhetővé, hogy a nevezett részek között kis lökések lépnek fel, melyeket ugyan, azzal lehet megszüli;telni, hogy a csavar segélyével a szalagokat erősebben. szorítjuk egymás felé, azonban a 30 tapasztalat azt mutatta, hogy a gazda ezen utánállítást majdnem rendszeresen elmulasztja, ugy hogy jó anyag alkalmazása dacára, az elkopás igen gyorsan növekszik, a lökések erősbödnék és ennek kö-85 vetkezlében a> kés gömbalakú feje vagy maga a kés háta is eltörik. Ezen hátrányokat a találmány szerint azáltal kerüljük el, hogy az ily rugalmas szalagokkal felszerelt tölórudaknál oly szerkezetet alkalmazunk, amely kézzel váló 40 utánállítás nélkül állandóan közelíteni igyekszik egymáshoz a szalagok kanálalakú részeit, úgy hogy ezek a göinbalakú késfejjel állandóan, benső érintkezésben állanak, a fellépő kopás önműkö- 45 dően kiegyenlíttelik és ezáltal az ic.ddig kisebb-nagyobb mértékben állandóan megfigyelhető lökések lehetetlenné válnak. Ezen célból a lolórúdszalagok egyikén rugó vain, megerősítve, mely a másik szalagba 50 csavarandó csavarorsóval olyként kapcsolódik, hogv ai csavarorsó becsavarásakor ezen rugó megfeszül és ennélfogva a két szalagot állandóan egymáshoz közelíteni törekszik. Ezen rugó célszerűen a szala- 55 gok egyikének belső oldalán van elrendezve, tehát a két szalag között fekszik és célszerűen lapos vagy lem^xrugóként van kiképezve, szabad vége pedig be; yaai hasítva és hasított végével a csavarorsó 60 egy hornyába hatol. Ezen szerkezet az említett főelőny mellett még azon gyakorlati jelentőséggel bír, hogy lehetővé teszi a csavarorsó visszacsavarásával a két szalag oly m|érvű szétfeszítését, hogy két 65 kanálalakú rész a lolórúd leszerelése céljából a gömb a lakú késfejről lehúzható. Eddig a tolórúd leszerelésére külön szerszámiokal kellett alkalmazni, amelyek a szalagok szétfeszítésére szolgáltak. Habár a 70 lalálmiány tárgya főképen azon rugószalagoknál bír jelentőséggel, melyek kanálalakú vagy hasonlóan, kiképezett részeikkel fogják közre a .késfejet, ugyanazon szerkezet a tolórúd másik végén is, vagyis 75 azon rugós szalagoknál is alkalmazható, amelyek a tolórudat a hajtómű forgattyúcsapjávai kötik össze. '
