83280. lajstromszámú szabadalom • Élére állított csévetekercselés elektromos gépek és készülékek számára

Megjelent 1934. évi julius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83380. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Élére állított csévetekercselés elektromos gépek és készülékek számára. A. E. Gr. Union Elektrizitáts-Gesellschaft cég: Wien. A bejelentés napja 1921. évi február hó 5-ike. Ausztriai elsőbbsége 1920. évi junius hó 12-ike. A találmány élére állított lapos vörös­rézből vagy egyéb anyagból álló ismert csévetekercselések különleges foganatosí­tási alakja képezi. Ilyen tekercselések ed-5 dig főképpen nagyobb gépeknek mágnes­tekercseléseinél alkalmaztattak. A szokásos módon kiképezett élére állí­tott tekercseléssel ellátott csévék alkalma­zási lehetősége azonban néhány feltételhez 10 van kötve. Így először is szükséges, hogy a csévék kör- vagy ovális alakúak legye­nek. A legkisebb görbületi sugár mértéke emellett a vezető keresztmetszetméreteitől és hajlékonyságától függ: minél szélesebb 15 és laposabb a vezetőszalag, annál nagyobb­nak kell lennie azon sugárnak, amellyel a vezető még éppen élére állítva görbíthető. Minthogy a görbületi sugár és a cséve su­gárirányú vastagsága (mely az élére állí-20 tott tekercselés esetén egyenlő a rézszalag szélességével) legtöbbször a gép méretei által van meghatározva, ebből a szalagnak a cséve sugárirányában való minimális vastagsága adódik, melynél kisebbet az 25 élre állított helyzetben történő hajlításra való tekintettel nem lehet alkalmazni. Ezzel a minimális keresztmetszet és az áramerősségnek azon alsó határértéke is meg van adva, melyre nézve élére állított 80 tekercselés az adott esetben még eszközöl­hető. A normális élére állított tekercselés másik hátránya abban áll, hogy a hajlí­tásnál a belül fekvő él duzzad, a külső él 35 pedig nyúlik, ami által az eredetileg négyszögletes keresztmetszet ékalakúvá alakul át és az egyes menetek egymáson fekvő felületei nem maradnak többé pár­huzamosak, ami a közbehelyezett szigete­lésre nézve nem előnyös. Köralakú csévé- 40= nél ezen segíthetünk ugyan, amennyiben a réznek már eredetileg ékalakú kereszt­metszetet adunk és azt oly módon hajlít­juk, hogy az a kész csövében négyszögle­tessé válik. Ez a módszer azonban termé- 45 szetszerűleg ovális csóvéknél nem alkal­mazható, míg a gépeknek méretei legtöbb­nyire éppen ilyen csévék alkalmazását teszik szükségessé. A találmány a vezető keresztmetszetnek 50 csökkentését, azaz élére állított vezetők­ből tekercselt csévéknek kisebb áram­erősségeknél való alkalmazását, azon­kívül ezen csévéknek tetszőleges méretű és mindenütt négyszögletes vezető kereszt- 55 metszetű négyszögletes és többszögletes csévék gyanánt való kiképzését teszi lehe­tővé. A tekercselést a találmány értelmében következőkép állítjuk elő: 60 Ha (a)-val a cséve sugárirányú kiterje­dését (vagyis a felcsévélt vezetéknek szé­lességét), (b)-vel a szükséges vezetőkereszt­metszet magasságát, (aXb)-vel tehát magát a keresztmetszetet jelöljük, akkor a teker- 65 cseléshez (2a) szélességű és vastagságú szalag veendő. Ebből a szalagból, amint azt a, mellékelt rajz 1. ábrája mutatja, meg­felelően rendszeresen ismétlődő (c) és (d) távolságokban, melyek a tekercselendő 70 csévéknek belső átmérőit jelzik, (a) oldal­szélességű négyzeteket csákozunk ki. Az így kiszabott szalagot azután az (x—x) középvonal körül meggörbítjük, úgyhogy (a) szélességű, (b) vastagságú,'(«) és (d) 75 hosszúságú és a kicsákozott négyzetek he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom