83240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű kence és lakk előállítására

Megjelent 1934. évi .július lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI IURÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 832 M). SZÁM. IX FT1 . OSZTÁLY. Eljárás mindennemű kence és lakk előállítására. Plausous Forschungs Institut G. m. b. H. cég" Hamburg*. A bejelentés napja 1920. évi december hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1918. évi április hó 23-ika. Mindennemű lakk szokásos előállítási módja a következő: A lakk-képző alap­anyagokat, természetesen vagy mestersé­ges gyantákat, kaucsukot, viaszt stb. hide­gen vagy melegen oldószerekben feloldják. Jelen találmány tárgya már most oly eljárás, mely nemcsak a fentebb említett lakk alapanyagoknak, hanem más anya­goknak is, mint vulkanizált oldható vagy oldhatatlan, természetes vagy mesterséges kaucsukfajtáknak, kaucsukhalogenidek­nek, polimerezett vinil-, illetve akrilész­ternek stb. a kencék és lakkok előállítá­sára való felhasználását is lehetővé teszi 15 és pedig ezen anyagok oly folyadékban való elosztásának különös módjával, mely folyadékban az alapanyag egyáltalán nem, vagy csak nehezen oldódik, illetve csak felduzzad. 20 Az új eljárás alapján sikerül a lakkalap­anyagot az ilyen folyadékban oly finoman elosztani, vagy szuszpendálni (diszper­gálni), hogy az többé nem üllepszik le, ha­nem a diszpergáló szerben kolloidszerűen 25 oldva marad. Ha már most valamely tár­gyat ily lakkal vagy kencével vonunk be, a diszpergáló szer elpárolgása után oly borító réteget kapunk, mintha a lakkalap­anyag oldószerben lett volna feloldva. 30 Jelen eljárás azon alapszik, hogy a lakk­alapanyagokat alkalmas készülékrend­szerben mechanikai úton diszpergáló kö­zegben messzemenően diszpergálhatjuk. A folyadékoknak más folyadékokban való 35 emulgálásával (pl. olajnak vízben stb.) a szilárd lakkanyagoknak ezen folyadékok­ban való szuszpendálása semmi megegye­zést nem mutat. Lényegesen különbözik jelen kezelés az úgynevezett átdagasztás-40 tói is. Ismeretes dolog ugyan szilárd anya­got, pl. kaucsukhulladékot valamely fo­lyadék kis mennyiségével dagasztógépek­ben stb. bizonyos homogenitásig mecha­nikailag összekeverni (v. ö. az 1,138952. sz. amerikai szabadalmi leírást), ezzel szem- 45 ben azonban eddig nem vált ismeretessé pl. oldhatatlan lágy vagy keménygumi­hulladéknak diszpergáló szerben való oly finom elosztása, mely ezen anyagok kol­loidos oldatát eredményezi. 50 Úgy találtuk ugyanis, hogy a legtöbb lakkalapanyagot ily finom diszperzióvá alakíthatjuk át, ha azokat elegendő hígí­tásban (1:5—1:20) alkalmas szerves folya­dékokkal, melyeknek nem szükséges oldó 55 tulajdonságúaknak lenniök, ez úgyneve­zett verő-, kereszt-, pecek-, diszmembrátor­vagy másefféle malmokban kezeljük. Ele­gendő hosszú és erős verés következtében a legkülönbözőbb fajtájú lakkaliapanya- qq gok, mint természetes vagy mesterséges gyanták, vagy gyantaszerű anyagok, mint. polimerezett vinüvegyületek, polimerezett akrilsavak vagy ezek észterjei, fenol-for­maldehidgyanták vagy azoknak más szer- 65 ves anyagokkal alkotott kondenzálási ter­mékei (mint szerves savakkal, terpenek­kel, kumaronnal, indennel stb.) vagy többé-kevéisbé oldható vagy vulkanizált természetes vagy mesterséges kaucsukfaj- 70 ták a diszpergáló szerben oly messzeme­nően diszpergálódnak, hogy oldottaknak tűnnek fel. A lakkanyag oldó vagy duz­zasztószerének vagy a diszperziót előse­gítő szernek 1—5%-nyi mennyiségben való 75 jelenléte a lakk homogenitását fokozza, azonkívül a raktározhatóságot lényegesen növeli. Diszpergáló szerek gyanánt a legkülön­bözőbb folyadékok jöhetnek tekintetbe, pl. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom