83229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz szénhydrogénolajok szétbontására könnyebb olajokká

Megjelent 1934. évi .július lió 2-án. MAGYAE KIRÁLYI ^||jj|p SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83229. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nehéz szénhidrogénolajok szétbontására könnyebb olajokká. George Russell D. geológ-ns Boulder (É. A. E. Á. Colorado). A bejelentés napja 1920. évi szeptember hó 29-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1919. évi szeptember hó 30-ika. A találmány nehéz szénhidrogénolajok szét bontására vonatkozik, főként benzin, esetleg azonban egyéb szétbontandó olajnál könnyebb szénhidrogének előállítása 5 céljából. A találmány arra irányul, hogy az olajból a lehető legtöbb s legjobb minőségű benzint vagy más kívánt szénhidrogént kapjunk és pedig a berendezés, ennek 10 kezelése és az anyagveszteség szempontjából a leghathatósabb és leggazdaságosabb módszerrel. Kitűnt, hogy ha olajat benzinné vagy más könnyű szénhidrogénfajtává való 15 szétbontása céljából állandó nyomáson hevítünk, bizonyos százalék benzin kinyerése után további hozadék nyerésére már folyton magasabb és magasabb hőmérséklet szükséges és az így nyert benzin ké-20 miai minőség, fajsúly szempontjából és mint motorhajtóanyag nem ér fel a kezdetben nyert anyaggal. Ezenfelül a permanens gázból származó veszteség is növekszik, mígnem az eljárásnak kereske-25 delmi kiaknázhatósága megszűnik, mielőtt még az egész lehetséges benzinhozadékot megkapnók. A benzin minőségét illetően abban a telítetlen és aromás szénhidrogének és egyéb nem kívánatos vegyületek 80 százalékszáma folyton emelkedik és ezzel arányosan nő a szétbontott termék szükségessé való további tisztításából eredő veszteség is. Ha pedig ezeket a káros szénhidrogéneket és egyéb vegyületeket nem 85 távolítjuk el, hanem benhagyjuk a piacra vitt benzinben, ez rossz szagot, csúnya* színt kap és belső elégésű erőgépekben liizelőanyagként használva, ezeket megtámadja ós beszennyezi és teljesítményüket 40 csökkenti. Kitűnt továbbá, hogy ha a szétbontandó olajban a szabad szénnek, különösen pedig a folyadékban úszó vagy lebegő szénnek százalékszáma növekszik, a következő változások állnak be: 45 Ha a nyomás állandó marad, a hőmérsékletet emelnünk kell; növekszik a permanens, azaz nem kondenzálható gázok képződése, továbbá a telítetlen és aromás szénhidrogének és egyéb nem kívánatos 50 vegyületek százalékszáma a benzinben; a benzin fajsúlya csökken; végül csak a felső íorrási határ közelében elpárolgó benzinnek százalékszáma hirtelen emelked i k. 55 Kitűnt továbbá, hogy ha a szénnek, különösen pedig a lebegő szénnek százalékszámát a szétbomló olajban (annak eltávolítása útján) bizonyos értéken alul tartjuk, akkor, ha a nyomás állandó marad. 60 az olaj gyakorlati értelemben a kezdeti bomlási hőmérsékleten fog mindvégig tovább bomlani, a permanens vagyis nem kondenzálható gázok keletkezése csak minimális és gyakorlati értelemben mind- 65 végig állandó marad, a telítlen és aromás szénhidrogének és egyéb nem kívánatos vegyületek százalékszáma a benzinben gyakorlati értelemben kezdettől fogva végig állandó marad, ugyanígy a benzin 70 fajsúlya, valamint a termelt benzin elpárologtatási görbéje. Ha a szénnek, különösen pedig a lebegő szénnek százalékszámát a bomlásban lévő olajban bizonyos értéken, pl. 0,6%-on alul 75 tartjuk, a bontó eljárást műszakilag és kereskedelmileg gazdaságosan folytathat-' juk, míg az egész eredeti olajmennyiség át nem alakul benzinné, szénné (koksszá) és permanens gázokká.