83199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás celluloza gyártására
Megjelent 1934. évi . julius h ó 3 -án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83199. SZÁM. — Xlll/a. OSZTÁLY. Eljárás cellulóz gyártására. Gesellschaft für mechanische Zellulose m.b.H. cég" Köln a/Rh. A bejelentés napja 1&22. évi julius hó 22-ike. Az eljárás pellulóznafc cypenaceákból, gramineákból és typhaceákból való előállítására szolgál és lehetővé teszi, hogy e növényfajtákból a termelési helyen fo-5 ganatosítható módon tisztán ^mechanikus úton olyan, ezentúl mechanikus cellulóznak nevezett anyagot állítsunk elő. mely közvetlenül technikailag tiszta cellulózzá finomítható, vagy igen 'gazdaságosan 10 vegytiszta cellulózzá dolgozható fel. Az utóbbi alkalmazási célra la, jelen eljárás oly terméket szolgáltat, melyet a növény tenyésztési helyén létesíthetünk, kis térigénnyel és alacsony fuvarköltséggel szál-15 líthatunk a cellulóz- vagy papírgyárba, amelyekben lényeges egyszerűsítések é,s megtakarítások érhetők el, mert a íéltermék a főző éis egyéb berendezésekben, valamint tüzelőanyagokban, vegyszerekben Í0 és munkaerőben aránylag kis szükséglettel dolgozható fel. A találmány értelmében a kiindulási anyagot vegyszerek alkalmazása nélkül mechanikusan dolgozzuk meg, amennyi-15 ben megismételt dörzs- és nyomóhatás révén az (esetleg jelenlevő) parenchym-bélsejteket a nyersrostoktól elkülönítjük, a nyersrostokról pedig a hozzájuk tapadó bekérgező anyagokat vízi jelenlétében a 10 rostok kívánt finomságáig leköszörüljük. A találmány szerinti eljárás nem alkalmazható bármely cellulóztartalmú növényre, mert az előbb említett növénynemek sajátos szervi szerkezetén alapszik. 5 Ezen növényeknek legértékesebb része a nyersrost, mely résziben erősen elfásodott edénynyaláboklat képez, melynek elemi (cellulóz-)' rostjai 1—3 mm hosszúak. Hogy ez utóbbi rostokat az edénynyalábokból, amelyekkel a bekérgező alkatrészek révén 40 vannak összeragasztva, kiszabadítsuk, a nyersrostokat az esetleg hozzájuk tapadó parenchymsejtek mechanikus 'úton végzett eltávolítása után folytonos dörzs- és nyomóbehatás révén addig köszörüljük, 45 amíg a fás bevonat olyan vékony nem lesz, hogy a rostnyaláb feloszlik és végül az elemi rostok összefüggésükből felszabadítva szétválnak. A növény szervi szerkezete lehetővé teszi, hogy ezen köszörű- 50 lési művelethezi részben olyan gépeket és készülékeket használjunk, amelyek a cellulóziparban már ismeretesek. A kiindulási anyagot a mechanikus feldolgozás előtt mesterséges vagy termé- 55 szetes erjesztésnek, vagy — esetleg nyomás alatt végzett — főzés, vagy gőzölés révén való lágyításnak vethetjük alá. A találmány szerinti eljárás pl. következőképen foganatosítható: 60 A növényeket kellő nagyságú darabokra aprítjuk fel s azután vagy közvetlenül az alant ismertetendő módon dolgozzuk fel, vagy előbb nyomóhengerek, görgőjárat vagy hasonló gépek segélyével az esetleg 65 jelenlevő parenchymsejteket alaposan deformáljuk s e sejteket szükség esetén vízzel való öblítés révén már ekkor nagyrészt eltávolítjuk. Ezen művelet az eljárásra magára csekély befolyást gyakorol 70 s főcélja inkább a termelés fokozása a használandó gépek jobb kihasználása réven. Az, anyagot már most további mechanikus megmunkálásnak vetjük alá, miközben folytonos dörzs- és nyomóhatás ré- 75 ven a még jelenlevő parenchymeis bélsejteket a nyersrostoktól elkülönítjük és a megvastagodott és elfásodott nyersrosto-
