83191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőr előállítására

Megjelent 1934. évi .julius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83191. SZÁM. — Xl/a. OSZTÁLY. Eljárás bőr előállítására. Reubig- Curt Richárd Laasplie Westfalén. A bejelentés napja 1921. évi november hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi november hó 2-ika. A jelen találmány bőr előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, valamely fajtájú nyersbőrből. Az eljárás segélyével rendkívül jóíogású, nagy szakító-szilárd-5 ságú, simulékony, hajlításnál a felületen sem törékeny, nedves és száraz levegőn állandó, vagyis egyenlő vastagon és tisztán maradó és ezen tulajdonságokat állandóan megtartó bőrt állíthatunk elő. 0 Az új eljárás részeljárások sorozatából áll, melyek a mésztelenítésre vagy csávázásra, a degesztésre, a tulajdonképpeni cserzésre és a zsírozásra vonatkoznak és melyeknek önálló jelentőségük van abban 5 az értelemben, hogy más részeljárásokkal összeköttetésben is alkalmazhatók, habár a találmányi összeljárás keretében különös jelentőségűek, amennyiben a részeljárások mindegyike az összeljárás lényegéhez és 3 nagy előnyeihez hozzájárul. A találmány értelmében a pőrét elsősorban ahelyett, hogy mint eddig, kutyaganéjjal, galambtrágyával, tejsavval, oroponnal vagy máseffélével esáváznók, ketj tős krómsavas alkáli (pl. kettős krómsavas káli) oldatával csávázzuk, mi mellett ezen csávázószer oldására célszerűen még konyhnsót adagolunk az oldatba. Az oldat készítésénél tapasztalat szerint célszerűen ) nagyjából a követekző arányokat tartjuk be: 1% kettős krómsavas alkáli, 2% só, mely oldatba esetleg még előnyösen alkal> mas mennyiségű szulfithulladéklugot keverünk. így pl. a következő oldattal csávázhatunk: 100 kg (liter) víz 1 „ kettős krómsavas káli 2 „ konyhasó 40 10 „ szujfitliulladéklúg. Ezen összmennyiség különben mintegy 100 kg pőréhez elegendő, miért is a százalékszámokat szokás szerint a* pőre menynyiségére is vonatkoztathatjuk. Ezen 45 utóbbi szokásos jelölési mód értelmében tehát 1% kettős krómsavas káliról beszélhetünk a pőre súlyára vonatkoztatva. A csávázóoldatban való kezelés csak rövid ideig tart. Az idő a pőre minéműsé- 50 gétől függ; a pőre akkor tekinthető készre csávázottnak, ha metszési felülete át van hatva az oldattól. A fenti neutrális mésztelenítő vagy csávázó eljárás előnye az eddigi ugyanezen 55 célt szolgáló eljárásokkal szemben elsősorban az, hogy kevésbbé üres, felvevőképesebb anyagot kapunk és hogy ez a kezelés után már bizonyos jó fogással bír, melytől a kész bőr nagymértékű jófogása függ. 60 Ezenkívül a csávázószernek azon kedvező mellékhatása van, hogy a nyersbőrt átfesti. A mésztelenítés vagy csávázás után, bizonyos kivételektől eltekintve, általában a 65 bőr degesztése kívánatos, vagy pedig az előállítandó bőr fajtája szerint szükséges, aminthogy a degesztőhatás mértékét is eszerint kell választanunk. Itt a degesztést a csávázószer természete 70 miatt nem végezhetjük hígított kénsavval, vagy más azonos hatású szerrel, minthogy használható degesztőhatást egyáltalán nem érnénk el. Elérjük ezt azonban krómtimsó, vagy más sók oldatával való kezelés útján, 75