83176. lajstromszámú szabadalom • Porozókészülék
Megjelent 1934. évi .julius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI S^M® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83176. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Porozó készülék. Keszler Aladár szőlőbirtokos Tapolca. A bejelentés napja 1921. évi február hó 19-ike. A szőlőtőkék porozásához eddigelé használatos porozó készülékeknek az a nagy gyakorlati hátránya, hogy a védőport nem viszik finoman elosztott állapotban 5 a tőkére. Ez abban leli magyarázatát, hogy az ilynemű készülékeknél a por rendszerint egy kefe adagolása útján egy szűrőn keresztül jut a porozó térbe, melyből a nem finoman elosztott port egy fúj-10 tató teljes mennyiségében, többnyire csomósán kilöki. Ezáltal a készülék oly nagy mennyiségű port pazarol és juttat a földre haszontalanul, hogy annak egy kis hányada is elegendő volna a porozáshoz. 15 Jelen találmány ezen hátrány megszüntetését célozza, mit azáltal érünk el, hogy az egy előre megállapított, zeg-zugos kényszerpályán vezetett és fújtató segélyével előidézett levegőáramot a készülékben el-20 helyezett pormennyiség egy tehermentesített kis részével hozzuk érintkezésbe, miáltal a levegőáram utóbbit tökéletesen felkavarja, úgy hogy rendkívül finoman; elosztott porrészecskékkel terhes levegőt 25 létesítünk, mely a készülékből porcsomóktól teljesen mentes porfelhő alakában lép ki. Gondoskodunk ugyanis arról is, hogy a levegőáram által netán tovaragadott vagy a porterhes levegőben libegő na-í 30 gyobb porrészecskék egy az áramlás útjában elrendezett ejtőlap által visszatartatnak úgy, hogy sebességüket elveszítve, a portartányba esnek vissza. A mellékelt rajz 35 1. ábrája jelen találmány tárgyát egy példaképem foganatosítási alakban függőleges hosszmetszetben mutatja be, míg a 2. ábrán a töltésnél használandó kupak hosszmetszetben látható. A bemutatott foganatosítási példa sze- 40 rint a készülék egy előnyösen bádogból készült (a) hengerből áll, melyet a kellő magasságban elrendezett, tölcséralakú (b) fenék két térre oszt, nevezetesen a felső (c) portartányra és az alsó (d) fújtató- 45 térre, mely utóbbit alulról az ismert módon kiképezett ós a hengerfalban foroghaitóan ágyazott (e) tengely végén elhelyezett, a rajzon azonban fel nem tüntetett kar, valamint az ezen tengelyen meg 50 erősített (f) szögemelő és az ezzel csuklósan kapcsolt (g) rúd segélyével működtetett (h) bőrsapka-fújtató zár el. Az (a) bádoghenger oldalfalában egy (i) szívószelep, a tölcséralakú (b) fenék sík lap- 55 jában pedig egy (j) nyomószelep van elrendezve. Ez utóbbit egy kellő magasságú és felül nyitott (k) cső veszi körül, mely megakadályozza, hogy a porozó anyag a nyomószelepre és erről a (h) fújtatóra ke- 60 rülhessen. A (k) csövet egy nagyobb átmérőjű és felső részén kúppal elzárt (1) cső veszi körül, melynek alsó részében előnyösen két lyuksor van. Az (1) csövet egy to- 65 vábbi (m) cső veszi körül, melynek alsó részében hosszúkás (ml) kivágások vannak. Ezen (m) cső kúpos szűkítés útján egy kisebb átmérőjű (m2) csőbe megy át, melynek felső nyílását töltés alkalmával a 70 2. ábrán látható (n) kupak zárja el. Az (a) bádoghenger belső oldalához egy függőlegesen elrendezett (o) cső van erősítve, melynek alsó vége (ol) könyökcső alakjában az (a) hengerből kilép és a szokásos 75 irányzócső hozzákapcsolására szolgál. Az (m2) cső, valamint (o) cső felső szájnyílásai között célszerűen egy (p) ejtőlap van elrendezve.
