83168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízpasztáknak olajpasztákká való átalakítására

Megjelent 1934. évi .julius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83168. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás vizpasztáknak olajpasztákká való átalakítására. Fletcher Henry Petrie fémkohász Tung'sten-Coog-ee (Sydney mellett. Ausztrália). A bejelentés napja 1922. évi május hó 26-ika. A jelen találmány mázak és festékek készítéséhez való olajpaszták előállítására vonatkozik és célja az, hogy közömbös vagy savanyú reakciójú vízpasztá-5 ban, mint pl. ólomfehéret (bázisos ólomkarbonátot) vagy ólomszulfátot vagy összetett ólomfestékeket tartalmazó vízpasztákban a vizet olajjal helyettesítsük, úgy, hogy közbenső szárítás nélkül jó 10 forgalomképes termékre tegyünk szert. Az ilyen olajpaszták készítésénél a kezelés alatt álló anyag a gyártás egyik szakában nedves pép vagy vízpaszta alakját veszi fel, mely közömbös vagy 15 gyengén savas hatású s amelyből a víz kiszorítandó és az anvag az alábbiakban megadott fajtájú olajjal átitatandó. A nedves pépből vló vízkiválasztás nehézsége a részecskék finomságának ará-20 nyában fokozódik és minthogy valamely máz fedőképessége is a festőanyagok részecskéinek finomságával növekedik, úgy — ha igen nagyfokú fedőképességet akarunk elérni — és ez a tulajdonság a leg-25 f'ontosabb, a szilárd festőanyag felületének igen nagymérvű kifejlődése következik be, mely felülethez a víz odatapadhat; már most ezen odatapadó víznek eltávolítása igen nehéz. 30 A víznek a szilárd festőanyaggal, az utóbbinak az olajjal és az olajnak a vízzel való érintkezési felületein felületi feszültségek lépnek fel. Szappanos és hasonló anyagoknak a 35 felületi feszültségre gyakorolt hatását világosan szemléltetik a szappanbuborékok vagy a szénsavtartalmú italok habja vagy az ércelőkészítésnél alkalmazott úsztató eljárás. A jelen találmány foganatosításánál í& szereplő alapvető fizikai jelenség úgy látszik abban áll, hogy a szilárd részecskék és a víz, valamint a víz és az olaj közötti érintkezési felületeken uralkodó felületi feszültségek más mértékű befőlyásolást szenvednek, mint az olaj és a szilárd részecskék közötti érintkezési felületen. Más szóval a felületi feszültségek megváltoznak, úgy, hogy a vizet az olaj kiszorítja. Noha úgy látszik, hogy ez a 50 jelenség a találmány szerinti eljárás legvalószínűbb hatása, ezt az elméletet csupán a találmány megértésének megkönnyítésére. nem pedig a lényeg jellemzésére hoztuk fel. 55 A találmány főjellemvonása abban van, hogy a pépet vegyi vagy mechanikai úton olajjal átitatjuk, olajpaszta létesítése céljából és a pépben lévő vizet kiszorítjuk anélkül, hogy külön szárítás válnék 60 szükségessé. A találmány szerint az olajpasztává átalakítandó nedves pépet vagy a vízpasztát mangánborát vagy borax, vagy más oly borát hozzáadásával kezeljük, 65 mely savakkal szemben alkalikus vagy bázisos reakciót mutat. A különösen alkalmazandó borátok a nátrium és mangán borátjai, ahol is a szabványos pépeknél alkalmazandó meny- 70 nyiségi arányokat az alábbiakban a paszta víztartalmára és a bekebelezendő olajmennyiségre vonatkoztatva adjuk meg.