83160. lajstromszámú szabadalom • Fémek gyors megmunkálására való szerszám

Megjelent 1934. évi jitlius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83160. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Fémek gyors megmunkálásához való szerszám. Walser Miksa mérnök Sampierdarena (Olaszország). A bejelentés napja 1914. évi junius hó 8-ika. Esztergályozáshoz, gyaluláshoz és más hasonló fémmegmunkáláshoz való szerszá­mokat eddigelé általánosságban akként hűtik, mint ez a mellékelt rajz 1. és 2. áb-5 ráin fel van tüntetve. Az itt ábrázolt hű­tési mód szerint a vizet egy (a) csőből vagy a megmunkálandó felületről leszedett for­gácsra vagy pedig a szerszám mellső lap­jára vezetjük. Ezen hűtési módok azonban 10 nem felelnek meg céljaiknak, még pedig azért, inert az 1. ábrán feltüntetett hűtési mód szerint a hűtővíz a szerszámot a leg­inkább felmelegedett (b) helyen egyálta­lán nem éri, holott az eltávolított forgács 15 ezen a helyen a szerszámon súrlódik és ezáltal meleget fejleszt, mely az 1. ábrán feltüntetett módon terjed tova. A fejlődő melegnek a szerszámtól a forgács segé­lyével való közvetett elvezetése a forgács-20 nak gyors tovahaladása következtében úgyszólván semmi. A forgács két oldalán és a szerszámon lefolyó víz is csak igen kis mértékű hűtőhatást fejt ki. A 2. ábrán feltüntetett hűtési mód sem mondható 25 tökéletesnek, minthogy a szerszám mellső oldala és a munkadarab között csak igen vékony hűtővízréteg foglalhat helyet, mely azonfelül az erős tapadás folytán még össze is torlódik. A hűtővíz ennél a 30 hűtési módnál sem jut a felmelegedésnek leginkább kitett hely közelébe. Ez az oka annak, hegy az ily fajta hűtő­berendezések mellett a közönséges szer­számacél a hűtővíznek bőséges hozzáveze-35 töse dacára, aránylag csekély sebesség mellett is gyorsan kilágyul, a wolfram­mal vagy effélékkel ötvözött és gyors meg­munkáláshoz való szerszámacélok pedig, melyek sötétvörös izzás mellett is meg-40 tartják keménységüket, bizonyos idő múlva a működőéi mentén kitöredeznek, anélkül, hogy a mechanikai elhasználó­dás következtében tompulnának meg. Fúróknál, nevezetesen úgy spirálfúrók­nál, mint ágyúfúróknál, eddigelé hűtővíz 45 helyett a szerszámban magában létesített vezetéken keresztül olajat vezettek a munkahelyhez. Ezen vezetékek, melyekbe rendszerint még egy külön sárgaréz ve­zetőcsövet helyeztek, nem a szerszám hü- 50 tésére szolgálnak, hanem csupán a kenés­hez. szükségs olajnak vagy pedig a forgá­csok felaprítására és kiszorítására szük­séges nyomóolajnak hozzávezetéisére. Jelen találmány már most abban áll, 55 hogy a szerszámot a hegyén keresztül­hatoló furattal látjuk el. Ezen furatot elő­nyösen a hűtőfolyadék vezetékével kap­esölju'k össze. Ilyen furatot főként eszter­gapadokhoz való késeknél alkalmazha- 60 tünk előnyösen és a furatot vagy utólago­san készítjük el a szerszámban vagy pe­dig már magát a szerszámot csőalakú acélból állítjuk elő. A furat alkalmazásának célja abban áll, 65 hogy a szerszámot azon a helyen hűtsük, mely helyen az a megmunkálás következ­tében legjobban felmelegedik. Ezáltal a szerszám kihasználhatóságát lényegesen fokozzuk, mert vagy a munkasebességet 70 növelhetjük, vagy pedig a szerszám élének élettartamát hosszabbítjuk meg. Azon­felül pedig a szerszámacélnak edzését is megkönnyítjük, minthogy a szerszámnak falvastagsága az edzendő helyen megköze- 75 lítőleg csak! laz egyharmadát teszi ki a rendes szerszám falvastagságának. A mellékelt rajz jelen találmány tárgyát egy példaképpeni foganatosítási alakban mutatja be és pedig a 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom