83109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kálium- és nátriumkarbonátnak nedves úton való előállítására
Megjelent 1934. évi ju lius l» ó 3 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 83109. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás kálium- és nátriumkarbonátnak nedves úton való előállítására. Lamm Sámuel vegyész Bruxelles. A bejelentés napja 1921. évi január hó 25-ike. Belgiumi elsőbbsége 1920. évi január hó 26-ika. A találmányt eljárás képezi műszakilag >tiszta kálium- és nátriumkarbonátnak nedves úton való előállítására. Az eddigi eljárásokkal kapott kálium-5 vagy nátriumkarbonát rendszerint többkevesebb tisztátalanságot tartalmaz, melyek szekunder vagy tökéletlen reakciókból származnak. Az ilyen reakciók ugyanis szulfidok, szulfí-10 tok, hiposzulfitok, szulfátok stb. keletkezésére adnak okot és ezen tisztátalanságok a kapott só tulajdonságait megváltoztatják. A találmányt képező eljárás értelmében kálium-, illetve nátriumbikarbonátot ke-15 letkezési állapotban levő és műszakilag tiszta kálium-,- illetve nátriumszulfid útján alakítunk át kálium-, illetve nátriumkarbonáttá. Minthogy a kálium- és nátriumkarbonát 20 előállítási eljárása tökéletesen azonos, a továbbiakban csak a káliumkarbonát előállítását ismertetjük. Vizet vagy lehűtött gőzt tartalmazó, tüzelés vagy gőzsugár útján fűthető edénybe 25 káliumszulfát jelenlétében báriumszulfidot és káliumbikarbonátot adagolunk, ahol is az elsőnek említett két anyagot előnyösen finomra őrölt alakban, a káliumbikarbonátot pedig előnyösen szemcsék alakjában 30 alkalmazzuk. A káliumszulfát és a báriumszulfid, melyek vízben könnyen oldhatók, egymással cserebomlásba lépnek, úgy hogy nascens állapotban és műszakilag tisztán káliumszulfidot kapunk a kö-35 vetkező egyenlet szerint: K2 S04 +Ba S=K2 S+Ba S04 . A kevéssé oldható káliumbikarbonát a keletkezési állapotban levő káliumszulfiddal azonnal reakcióba lép és műszakilag tiszta káliumkarbonáttá alakul át, 40 melyet a következő egyenlet szerint oldatban kapunk: K2 S+2KHC03 =2K2 C03 +H2 S. A kapott termék rendkívül tiszta, mert a csak kevéssé oldható káliumbikarbonát í:> csak a keletkezesi állapotban levő káliumszulfiddal lép reakcióba és a reakció a káliumszulfid képződésének pillanatában megy végbe, úgy hogy káros szekunder reakciók fellépte ki van zárva. 50 A művelet során képződő kénhidrogént vagy melegítés xítján vagy gőzáram segélyével távolítjuk el, ami egyébként a báriumszulfát lerakódását is megkönnyíti. Az oldatot a csapadéktól, pl. dekantálás 55 vagy szűrés útján elválasztjuk és az oldatot káliumkarbonátkristályoknak vagy amorf káliumkarbonátnak képződéséig besűrítjük. A melléktermékeket (báriumszulfát és 60 kénhidrogén) szintén hasznosítjuk és pedig a báriumszulfát a báriumszulfid regenerálásánál talál alkalmazást, míg a kénhidrogént számos oly iparágban használhatjuk fel, ahol műszakilag tiszta kén- er> hidrogénre van szükség. Ha a leírt eljárást nátriumkarbonát előállítására használjuk, a reakció a következő egyenletek szerint megy végbe: Na2 S04 +BaS=Na,S+BaS04 70 Na2 S+2NaHC03-2Na2 C03+H2 S Itt is, mint már említettük, a reakció befejezte után a kénhidrogént melegítéssel vagy gőzáram lítján eltávolítjuk, ami a báriumszulfát lerakódását megkönnyíti. 75
