83100. lajstromszámú szabadalom • Visszatérő görbületi csőrész túlhevítő csövekhez és készülék ennek előállítására
Megjelent 1934. évi . ju lius hó 354 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83100. SZÁM. — V <*. OSZTÁLY. Visszatérő' görbületi csőrész túlhevítő csövekhez és készülék ennek előállítására. Temmer Adolf máv. gépgyári igazgató helyettes Budapest. A bejelentés napja 1918. évi október hó 29-ike. A 75.159. sz. szabadalomban gőztúlhcvífőkhöz szolgáló visszatérő görbületi rész van védve, melynek jellemzője abban áll, hogy az egymást metsző két furat mér-5 tani lengelye a túlhevítőcsövek külső átmérőjének megfelelő vastagságú közelítőleg háromszögalakú tömör vastestnek szimmetriatengelyére merőleges alaplapját oly két pontban metszi, amelyeknek egymás-10 tói való távolsága megegyezik a visszatérő görbületi rész által egyesítendő két túlhevítőcső mértani tengelyének egymástól való távolságával, miáltal a túlhevítőcsövek közvetlenül a vastest alaplapjához 15 hegeszthetők. A jelen találmány tárgya a fentiekben jellemzett görbületi rész oly részleteire vonatkozik, melyek annak gyakorlati használhatóságát fokozzák és előállítását meg-20 könnyítik. A mellékelt rajzban 1. ábra a találmány szerinti görbületi részt hosszmetszetben mutatja a reáhegesztett túlhevítőcsövekkel, 25 2. és 3. ábra az 1. ábra A—B, illetve C—D vonalai szerinti keresztmetszetek, & 4. és 5. ábra a görbületi rész elöáTlí-> tására szolgáló tömör munkadarab kifurását megkönnyítő készülék oldalnézete, 80 részben hosszmetszete, ill. elölnézete. Amint az 1. ábrából látható, a találmány szerinti görbületi rész egyik főjellemzője abban áll, hogy szimmetria hossztengelyére merőleges (o—o) síkfelületben 85 végződik, amelyhez a (p—p) túlhevítőcsövek egymással párhuzamos helyzetben közvetlenül hozzáhegeszthetők és emellett lehetségessé válik autogénhegesztés útján előállott (c) bordát ömleszteni a (p—p) 40 túlhevítőcsövek közé szorosan a csöveknek a görbületi rész (oi—o) síkjához való csatlakozási lielye melleit, úgy hogy ezen beömlesztett borda nem csupán a két túlhevítőcsövet, hanem a görbületi részt is közvetlen érinti és a három -rész között 45 közvetlen, az összeköttetés szilárdságát fokozó kapcsolatot létesít. Az (a, b) furatok továbbá, amint az 1. ábrából látható, oly hegyes szög alatt állanak egymáshoz, hogy a furatok egymást 5!) a (d) fenéknél teljesen fedik, ami azért fontos, mert a második furat kifurása alkalmával a fúró, amint ez a 2. és 3. ábrából látható, majdnem közvetlenül végéig a fél kerületénél nagyobb terjedelemben 55 burkoltatik a fúrandó vas anyagával, úgy hogy az először kifúrt furat irányában ki nem térhet és így elkerültetnek a gyakori fúrótörések, amelyek a görbületi rész előállítását megdrágítják. A fúrót ugyanis az 60 A—B metszetben a munkadarab kerületének majdnem teljes (e, f, g) részén (2. ábra), a C—I) metszetben pedig (3. ábra) a kerület felénél nagyobb (h, i, j) részén öveízi, úgy hoigy a fúró vezetése egészein 65 a furat (d) fenekéig tökéletes, míg eiz utóbbinál természetesen a vezetés már megszűnik, ekkor azonban a fúrás már befejezést nyert. Végül az 1. ábrában látható módon a 70 visszatérő görbületi rész az (n) kúpban végződik, úgy hogy a (d) fenék és az (n) kúp csúcsa közötti anyaghalmozás folytán a falvastagság többszöröse a furat fenekéig található legnagyobb falvastagságnak is, 7r> miáltal a görbületi csőrészek a fiistcsöveken átvonuló és a csőrészek végébe ütköző égési gázok pusztító hatásának jobban ellenállnak és élettartamuk lényegesen megnövekszik. 80
