83089. lajstromszámú szabadalom • Célzó szerkezet lőfegyverek számára
Megjelent 1934. évi .julius hó 312-án. MAGYAR KIRÁLYI M^MM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83089. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Célzó-szerkezet lőfegyverek számára. Ommundsen Harcourt fegryverszakértő Newitt, Edward James Dunu mérnök London és Hollick Siduey Róbert kereskedő Miilom. A bejelentés napja 1912. évi február hó 28-ika. Norvégiai elsőbbsége 1911. évi március hó 30-ika. A találmány tárgya irányzék és célzó eljárás puskák1 ágyúk s egyéb lőfegyverek számára. A csatolt ra jzon 5 1. ábra sémásan a célzás eddigi módszerét mutatja, 2. ábra sémásan a találmány szerinti irányzékkal felszerelt lőfegyvert mutatja, 3. és 4. ábrák a 2. ábrabeli séma vál-10 tozatai, 5. ábra oly séma, mely tetszés szerinti módon eszközölt közvetett célzásnál használandó, míg a 6. ábra sémásan a találmány szerinti 15 pótló irányzékot fő irányzékkal kapcsolatban ábrázolja, Eddig az irányzó készülékeket oly viszonylatba hoztálk a lőfegyverhez hogy az irányvonalnak a, kiszámított lövedékpá-20 lyával való metszési pontja a fegyver és a célt közti feltételezett távolságba essék. Ennek megfelelően az 1. ábrabeli sémán a (T) lövedékpálya az (S, L) irányvonalat (R) pontban metszi, mely pont a célbavett 25 (O) tárgy feltételezett helyzetét jelzi, vagyis azt, hogy a lőtávolság (G1R) hoszszúságra van becsülve. H,a a lőtávolságot lebecsültük s a tárgy tényleg (X)-nél, vagyis (R)-en túl van, ak-80 kor a lövedék a eélt nem találja. Ha viszont a cél (melyről az 1. ábrához fűződő további fejtegetések kapcsán mindig feltételezzük, hogy az irányvonaltól oly magasságra nyúlik felfelé, mely a (H) hossz-85 nál valamivel csekélyebb) (Ol)-nél lenne, akkor a lövedék fölötte repülne el, ép úgy, mintha a cél az irányvonal (01) és (P) közötti bármely pontján lenne. A célt tehát csak akkor lehet eltalálni, ha az irányvonal egyik végén az (01) és (R) pontok vagy 40 annak másik végén a (P) és (Gl) pontok között van. Észrevehetjük, hogy az. (01R) és (PG1) távolságok a teljes (G1R) lőtávolságnak csak legszélső szakaszait képezi, amiből érthető, hogy eddig az irányzék 45 beállításának a cél távolságához pontos viszonyban kellett történnie. Mielőtt már most ily beállítást pontosan lehetne eszközölni, a cél pontos távolságát kellett megállapítani s a hibás becslésre csak akkora 50 határ volt megengedhető, mely a tárgy magasságából és a lövedékpálya azon lefelé haladó hosszából adódott ki, melyben a lövedék a tárgy magasságának megfelelő magassággal esett. Minthogy a ano- 55 dern lőfegyverek aránylag lapos lövedékpályával bírnak, a különböző távolságok lövési szögeinek érintői közötti külömbség oly csekély, hogy a gyakorlatban a hátsó irányzéknak a helyes lövési szögre való GO beállítása ép oly nehéz, mint a távolság helyes becslése. A jelen találmány célja már most ezen két tényezőnek kirekesztése,. Az 1. ábrabeli példánál a fegyver nagy 65 léptékben van rajzolva s a függélyes méretek a vízszintesekhez képest aránytalanul nagyítottak. Az 1. ábrabeli példa egyébként typikus az olyan, lőfegyverekre, melyeknél a lövedékpálya az irányvonal 70 fölé jóval nagyobb távolságra emelkedik, mint a cél legmagasabb pontja, vagyis csúcsa, A jelen találmány lényegileg egy sajátos irányzék-elrendezéssel felszerelt lő- 75 fegyverre vonatkozik, mely sajátos új
