83085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jód előállítására
Megjelent 1934. évi . ju lius hó 294 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83085. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás jód előállítására. Dr. von Fafoer Oswald vegyész Hága. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 23-ika. Hollandiai elsőbbsége 1920. évi augusztus hó 28-iko. A találmányt eljárás képezi jódnak jódtartalmú folyadékokból, különösen jódtartalmú forrásvizekből való előállítására. Az eljárásnál az amorf szénnek azt a tu-5 lajdonságát, hogy szabad jódot abszorbeál, hasznosítjuk. A jódnak ily módon való előállítására irányuló eddigi kísérletek a gyakorlatban nem váltak be, mert a jódot a szénből nem lehetett gazdaságos módon 10 kivonni. Ezen célra eddig elsősorban vegyszereket, pl. alkálilúgokat használtak, amikor is a jód jódkáli és jódsavas káli alakjában oldatba ment át. Ezen vegyületeket ezután többé-kevésbbé körülményes 15 úton jóddá alakították át. Megkísérelték továbbá a jód közvetlen kitermelése céljából a jódot a szénből hevítés útján újból felszabadítani. Kitűnt azonban, hogy hevítéssel csak kis meny-20 nyiségű jódot lehet kitermelni (lásd Journal de Pharmacie et de Chimie lile série, XX. kötet, 1851, 2. rész, 5. oldal). Azt találtuk, hogy a jódtartalmú szénből a jódot hevítés útján igen jól elválaszt-25 hatjuk, ha meghatározott rendszabályokhoz folyamodunk. Általában a szükséges rendszabályok abban állnak, hogy a hevítés közben, melyet pl. desztilláló készülékben végezhetünk, arról gondoskodunk, 30 hogy a hevítésnél képződő gőzök folytonosan eltávolíttassanak. A gőzöknek ezen kiűzését azáltal érjük el, hogy a jódtartalmú szén felett, illetve a szénen keresztül, esetleg csökkentett nyomáson, vala-35 mely gázt vezetünk. Az alkalmazott hőmérsékleten a gáznak a jóddal és a szénnel szemben is indifferensen kell viselkednie. Így pl. a szén feletti téren szénsavat ve-40 zethetünk keresztül, miközben a teret evakuáljuk és ezáltal a szénsavat beszívatjuk. A vákuum azonban nem feltétlenül szükséges, amennyiben közel légköri nyomáson dolgozhatunk és a gázt beszívathatjuk vagy nyomással vezethetjük át a retortatéren. Illó és szilárd anyagok elválasztásánál ismeretes az illó anyagok elvezetése, mindamellett azonban mindeddig nem vált ismeretessé jódnak jódtartalmú szénből a 50 leírt módon való technikai előállítása. Oly gázokon kívül, melyek a szénnel szemben indifferensen viselkednek, más gázok, pl. levegő is alkalmazhatók. Bizonyos esetekben, a mindenkor választott 55, munkaeljárásnak megfelelően, a szénnek részleges elégése következhet be. Ügy is dolgozhatunk azonban, hogy az egész szenet elégetjük és a jódot ily módon termeljük ki belőle. A szén elégetésének foka. qq természetesen a szén minőségétől és árától teendő függővé. A jódtartalmú szenet továbbá az elégést elősegítő anyagokkal is keverhetjük. A hőmérsékletet a mindenkori körül- 65 ményekhez képest választjuk meg. Példa: Jódtartalmú folyadékot ismert módon úgy kezelünk, hogy a jód a vegyületekből szabad elem alakjában választassék le. 70 Ezt követőleg a jódot szénnel abszorbeáltatjuk. 6 kg frissen kiizzított, poralakú szén, melyet pl. djatifából állítottunk elő, teljesen elegendő ahhoz, hogy az összes jódot abszorbeálja, melyet pl. 10.000 liter 75 0.1 g jódot (literenkénti kötött jódot) tartalmazó forrásvízből ismert módon felszabadítottunk. A jódtartalmú szenet kimossuk, ezután oly hőmérsékleten, amelyen a
