83053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftalin hidrogénezésére

Megjelent 1934. évi .julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83053. SZÁM. IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás naftalin hidrogénezésére. „Prax" Cliemisclie Versuclis- und Verwertuiigs-Gesellschaft m. b. H. cég' Wieu. A bejelentés napja 1921. évi március hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1916. évi október hó 5-ike. A jelen, találmány naftalinnak hidrogén­nel melegben katalizátor jelenlétében tör­ténő hidrogénezésére vonatkozik és abban áll, hogy a katalizátort nem száraz redu-5 kálással állítjuk elő, hanem a katalizátor kiindulási anyagából, pl. nikkelikarbonát­ból magában a hidrogénezendő anyagban: készítjük. E célbői a naftalint nikkelkar­bonát hozzáadásával 200 és 230° C közt á0 fekvő hőmérsékleten, hidrogénnel kezel­jük. A nikkelkarboniát eközben fémmé re­dukálódik, mely a hidrogén átvitelét végzi. Az eljárás előnye a naftalin hidrogéné­zésének eddig ismert módjával szemben, 15 mely nikkeloxyd száraz redukálása útján előállított fém segélyével történik, a fém­nek sokkal finomabb eloszlásában rejlik. A nikkelkarbonát már magában véve is, ha helyesen csaptuk ki és szárítottuk, 20 igen kicsiny amorf részecskékből áll. A redukálásnál leválasztott szénsav a részecs­kéket még tovább szétosztja legfinomabb elemeire, és így a keletkező fémnek kez­dettől fogva rendkívül nagy felülete van. 25 Kitűnt, hogy az ilyen fém a naftáimban kolloidosan képes eloszlani és ezen alak­ban a naftalinnak különösen gyors liidro­gé nézés ét idézi elő. A technikai hatás ab­ban nyilvánul, hogy ugyanazon cél eléré-30 sére jelentékenyen kevesebb katalizátor kell, mint a «szárazon» redukált nikkel­ből1 , hogy nem kell «alap anyagot» alkal­maznunk és hogy a körülményes «száraz» redukállás elmarad. 35 A naftalin azon tulajdonsága, hogy nik­kellel tartós kolloidos oldatokat ad, eddig nem volt ismeretes. Minthogy az alap­anyagon nem rögzített nikkel igen hajla­mos az összetömörülésre és -kipclyhesc-40 désre», ezen eredmény meglepő. Példa: 1000 kg naftalint 5 kg igen finomra őrölt és nem zsugorított nikkelkarbonáttal keverünk és 220—250 C-on erős hidro­génláramiiák teszünk ki. A nyomást emel- .45 lett oly magasságon tartjuk, hogy a fo­lyadék még ne forrjon. A hidrogénnel tá­vozó n.aftalingözök visszafolyásra állított hűtőben konidenzálhaták. A hűtő hőmér­sékletének kellő beállításával arról gon­doskodhatunk, hogy a naftalin alacsonyabb forrpontú hidrogénczési termékei átdesz­tilláljanak, míg a még nem hidrogénezett naftalin a redukáló-edénybe térjen vissza. Ekkor a karbonátok gyors redukálása, a 55 fém kolloidos eloszlása és egyúttal a naf­talin gyors hidrogénezése áll be. A mű­veletet a hidrogénezésnek bármely tetsző­leges fokozatánál megszakíthatjuk. Az el­járást friss naftalin állandó hozzávezeté- gg sével f oly Ionossá is tehetjük. A használt katalizátort a hidrogénezett naftalintól szű­réssel vagy desztillálással elválasztjuk cs azt további hidrogénezésre használhatjuk fel - 65 Szabadalmi igények: 1. Eljárás naftalinnak hidrogénnel) meleg­ben katalizátor jelenlétében történő hid­rogénezésére, jellemezve azáltal, hogy katalizátor gyanánt oly anyagot hasz- 70 nálunk, melyet a katalizátor valamely kiindulási anyagából, pl. nikkelkarbo­nálból magában a hidrogénezendő naf­talinban állítunk elő. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana- 75 tosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a változatlan naftaliint felmelegített visz­szafolyásra állított hűtőben lecsapjuk és a reakcióedénybe visszavezetjük, míg

Next

/
Oldalképek
Tartalom