83053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftalin hidrogénezésére
Megjelent 1934. évi .julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83053. SZÁM. IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás naftalin hidrogénezésére. „Prax" Cliemisclie Versuclis- und Verwertuiigs-Gesellschaft m. b. H. cég' Wieu. A bejelentés napja 1921. évi március hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1916. évi október hó 5-ike. A jelen, találmány naftalinnak hidrogénnel melegben katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésére vonatkozik és abban áll, hogy a katalizátort nem száraz redu-5 kálással állítjuk elő, hanem a katalizátor kiindulási anyagából, pl. nikkelikarbonátból magában a hidrogénezendő anyagban: készítjük. E célbői a naftalint nikkelkarbonát hozzáadásával 200 és 230° C közt á0 fekvő hőmérsékleten, hidrogénnel kezeljük. A nikkelkarboniát eközben fémmé redukálódik, mely a hidrogén átvitelét végzi. Az eljárás előnye a naftalin hidrogénézésének eddig ismert módjával szemben, 15 mely nikkeloxyd száraz redukálása útján előállított fém segélyével történik, a fémnek sokkal finomabb eloszlásában rejlik. A nikkelkarbonát már magában véve is, ha helyesen csaptuk ki és szárítottuk, 20 igen kicsiny amorf részecskékből áll. A redukálásnál leválasztott szénsav a részecskéket még tovább szétosztja legfinomabb elemeire, és így a keletkező fémnek kezdettől fogva rendkívül nagy felülete van. 25 Kitűnt, hogy az ilyen fém a naftáimban kolloidosan képes eloszlani és ezen alakban a naftalinnak különösen gyors liidrogé nézés ét idézi elő. A technikai hatás abban nyilvánul, hogy ugyanazon cél eléré-30 sére jelentékenyen kevesebb katalizátor kell, mint a «szárazon» redukált nikkelből1 , hogy nem kell «alap anyagot» alkalmaznunk és hogy a körülményes «száraz» redukállás elmarad. 35 A naftalin azon tulajdonsága, hogy nikkellel tartós kolloidos oldatokat ad, eddig nem volt ismeretes. Minthogy az alapanyagon nem rögzített nikkel igen hajlamos az összetömörülésre és -kipclyhesc-40 désre», ezen eredmény meglepő. Példa: 1000 kg naftalint 5 kg igen finomra őrölt és nem zsugorított nikkelkarbonáttal keverünk és 220—250 C-on erős hidrogénláramiiák teszünk ki. A nyomást emel- .45 lett oly magasságon tartjuk, hogy a folyadék még ne forrjon. A hidrogénnel távozó n.aftalingözök visszafolyásra állított hűtőben konidenzálhaták. A hűtő hőmérsékletének kellő beállításával arról gondoskodhatunk, hogy a naftalin alacsonyabb forrpontú hidrogénczési termékei átdesztilláljanak, míg a még nem hidrogénezett naftalin a redukáló-edénybe térjen vissza. Ekkor a karbonátok gyors redukálása, a 55 fém kolloidos eloszlása és egyúttal a naftalin gyors hidrogénezése áll be. A műveletet a hidrogénezésnek bármely tetszőleges fokozatánál megszakíthatjuk. Az eljárást friss naftalin állandó hozzávezeté- gg sével f oly Ionossá is tehetjük. A használt katalizátort a hidrogénezett naftalintól szűréssel vagy desztillálással elválasztjuk cs azt további hidrogénezésre használhatjuk fel - 65 Szabadalmi igények: 1. Eljárás naftalinnak hidrogénnel) melegben katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésére, jellemezve azáltal, hogy katalizátor gyanánt oly anyagot hasz- 70 nálunk, melyet a katalizátor valamely kiindulási anyagából, pl. nikkelkarbonálból magában a hidrogénezendő naftalinban állítunk elő. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana- 75 tosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a változatlan naftaliint felmelegített viszszafolyásra állított hűtőben lecsapjuk és a reakcióedénybe visszavezetjük, míg
