83049. lajstromszámú szabadalom • Beállítószerkezet az objektív változtatására egyenletesen mozgó filmszalaggal működő mozgókép vetítőgépén
Megjelent 1934. évi jul ius li ó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83049. SZÁM. — JX/f. OSZTÁLY. Beállítószerkezet az objektív sebesség változtatására egyenletesen mozgó filmszalaggal működő mozgókép-vetítőgépen. Gazdag- János művezető Budapest. A bejelentés napja 1921. évi szeptember hó 23-ika. Ismeretes dolog, hogy a ma használatos mozgókép vetítőgépeknek a működési módját a filmszalag szakaszos mozgása jellemzi, de ezen szakaszos mozgást elő-5 idéző szerkezetek a gyenge filmszalagot annyira igénybe veszik, hogy a többszöri lejátszás a drága filmet tönkre teszi és a megsérült perforáció a vetítést is nyugtalanná teszi. Ezen hátrány kiküszöbölé-10 sére irányul az a törekvés, hogy a filmszalag rángató mozgását egyenletessé változtassák és a vetítés egyenletességét valamely más mechanizmussal érjék cl. Egy ilyen ismert mechanizmus az, midőn 15 az objektív párhuzamosan és együtt az egyenletesen mozgó filmszalaggal végez ide-oda mozgást. Ezeknek a már eddig is ismert szerkezeteknek a működése a következő: 20 Az (0) objektív (lásd az l/a ábrát) egy bizonyos ideig ugyanolyan sebességgel halad párhuzamosan, mint az (F) film és míg azon egy kép az (I) helyzetből a (II) helyzetbe kerül és ezen idő alatt átvilá-25 gítva az (E) ernyőn, egy szintén függőlegesen elmozduló képet ad. Az 1—2 kép az (1—1') utat megtéve az (1'—2') helyzetbe jut. Ha a fényt elzárjuk egyidőre és ezalatt az objektív valamely szerkezet se-80 gítségével felugrik és a következő képpel jön átvilágítva, megint egyenlő mozgásba, a vetítés folytonossá válik.-A vetített kép így az ernyőn is függőleges mozgást végez, de ha tekintetbe vesszük, hogy 85 az objektív a filmszalag és ezekkel együtt a vetített kép elmozdulása igen kicsi a vetített kép nagyságához képest, könnyen bedáthatjuk, hogy ennek az az eredménye, hogy a vetített képen a vonalak kissé elmosódnak, tehát a vetített kép nem lesz 40 elég éles. Ezen liiba kiküszöbölhető oly módon is, hogy az (O) objektívet valamivel kisebb sebességgel mozgatjuk, mint az (F) filmet (lásd az 1/b ábrát), úgy, hogy a két elmozdulás különbsége (S) lesz. De az 45 objektívnek ezen filmhez viszonyított sebesség különbsége függ a vetítő objektív (T) gyujtótávolságától, a (K) vetítési távolságtól és az összeragasztott filmszalag objektív előtt elhaladó részének a se- 50 bességétől, ugyanis a film sebességváltozása a különböző hő és nedvesség behatások okozta deformáció eredménye. Bár az objektív és a film közötti sebességkülönbség igen kicsiny, úgy hogy normális vi- 55 szonyokat feltételezve az (S) elmozdulás különbség csak 1/10 és 1/100 mm között váltakozik, mégis csak ennek a mindenkori helyes nagysága mellett lehet a. vetített kép éles. Tehát egy olyan szerkezetre 60 van szükség, melynek segítségével ez mindenkor könnyen beállítható. A találmány szerinti, ezen célt szolgáló szerkezetet a 2. ábra elölnézetben, a 3. ábra alaprajzban mutatja. 65 A (9) tengelyen lévő bütykös tárcsa fogaskerekekkel össze van kötve a filmet tovamozgató dobbal, úgy hogy a tárcsa minden egyes fordulata alatt egy filmképecske szélességével mozdul el a film 70 és ezalatt végez a (3) emelő végén elhelyezett objektív egy ide-oda mozgást. Ezen ide-oda mozgások közül az egyik, mint a bütykös tárcsának az alakja megszabja, a filmszalag mozgásával egyirányú 75 és ezalatt történik az átvilágítás, míg a
