83027. lajstromszámú szabadalom • Elektromosságszámláló az áramot vezető részeinek szigetelésében bekövetkezhető hibáknak ártalmatlanná tételére szolgáló berendezéssel

Megjelent 1934. évi julius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83027. SZÁM. — Yir/g. OSZTÁLY. Elektromosságszámláló az áramot vezető' részeinek szigetelésében bekövetkező hibáknak ártalmatlanná tételére szolgáló berendezéssel. Siemens-Scliuckertwerke G. m.b. H. cég- Bérli n-Siemensstadt. Pótszabadalom a 78157. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1919. évi július hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1919. évi március hó Il ike. Ha a törzsszabadalomban védett talál­mány tárgyának előállításához a számláló­nak áramot vezető részeit tartó, a szám­láló tokjától elszigetelt, áramot vezető le-5 mezt használunk, ebből aránylag drága és sok heh'et igénylő építési mód származik. Ugyanannak a találmányi gondolatnak az alábbiakban ismertetett megvalósítási módja, melynél kizárólag vollaméteres 10 számlálót vettünk alapul, mentes ettől a hátránytól. Ha «ernyői>-nek nevezzük a számláló1 tokjától elszigetelt és a számlálónak ára­mot vezető részeivel egy helyen vezető 15 összeköttetésben álló, áramot vezető ama részek összességét, melyek, a törzsszaba­dalom szerint, a számlálónak áramot ve­zető részeiben bekövetkező szigetelési hi­bákat ártalmatlanná tenni vannak hivatva, 20 akkor a törzsszabadalomban védett talál­mánynak jelen iij foganatosítási példáját lényegileg a következőképpen jellemezhet­jük: Az ernyő, legalább is részben, magán a voltaméteredényen van elrendezve, és 25 egy, esetleg többrészű, áramot vezető övet alkot a voltaméteredény felületének egy­részt azon része közt, melyek a számláló­nak áramot vezető részeivel vannak érint­kezésben és másrészt annak azon részei 30 közt, melyek a számláló tokjával állnak kapcsolatban. «A számlálónak áramot vezető részei.» kifejezés alatt, mely részek, a fentiek sze­rint, a voltaméteredénynek egyik felül el-35 részével állanak érintkezésben, az elek­tródákhoz vezető drótok, továbbá az is­mert módon a voltaméteredény egy nyúl­ványán elrendezett előrekapcsolt ellen­állás és általában az ezen részek és a mel­lékzárlatú ellenállás közt a kapcsolatot 40 létesítő drótok értendők. Ezen utóbb említett kapcsolódrótok vé­delmére azonban célszerűen egy az ára­mol vezető burkolat (hűvel}') alakjában kiképezett külön részernyő is használható, 45 mely a drótoknak egy szigetelő hüvelyéi körülveszi és a voltaméteredényen lévő ernvőrésszel áramot vezető kapcsolatban áll." A találmány további része szerint, az 50 ernyőnek most jellemzett kiképzési mód­jával kapcsolatban, a voltaméternek, elő­rekapcsolt ellenállásához képest, különle­ges kapcsolását alkalmazzuk. Ezt a külön­leges kapcsolást lényegileg a voltaméter 55 nem regisztráló elektródájának a mellék­zárlatú ellenállás egyik végéhez való köz­vetlen kapcsolása és enniek megfelelően a voltaméter előrekapcsolt ellenállásának a regisztráló elektróda és a mcTlékzárlatű 60 ellenáll!! ásnak másik vége közé való kap­csolása jellemzi. Ezzel a kapcsolási mód­dal azt célozzuk, hogy azokat a minden­esetre rendkívül kis szigetelőáramokat ár­talmatlanná tegyük, melyek az elektrolit- 65 bői a voltaméteredény üvegfalián át a számláló tokjához folyhatnak. «Regisz­tráló)) -nak a voltaméter azon elektródáját nevezzük, mely annak mérőterével áll kapcsolatban; hidrogénvoltaméterné'li, mely- 70 ben az áram által kiválasztott hidrogén­mennyiséget mérjük, a katóda képezi ezt a regisztráló elektródát. Ennek a kapcsolásnak előnyei a kö­vetkezők: Az elektrolitból! a voltaméter- 75 edény üvegfalán át a számláló tokjához •folyó szigelclőáram két, egymástól pár­huzamosan kapcsolt ágban folyik a mei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom