83026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi eredetű finom poralakban u. n. szintelenítő szénnel gyógyászati vagy egyéb gyógyítócélokra, antiseptikum és szagtalanítószer gyanánt való alkalmassá tételére

Megjelent 1934. évi julius lió 2-án. 1ÍA6TAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83C26. SZÁM. — IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás növényi eredetű, finom poralakú u. n. színtelenítő szénnek gyógyászati, vagy egyéb gyógyító célokra, antiszeptikum és szagtalanító szer gyanánt való alkalmazhatóvá tételére. Sauer Johan Nicolaas Adolf, vegyész Amsterdam. A bejelentés napja 1918. évi október hó 10-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1917. évi julius hó 26-ika. A jelen találmány tárgya eljárás, mely arra szolgál, hogy a kereskedelmi forgalomban előforduló, növényi eredetű írnom poralakú, úgynevezett színtelenítő szenet, 5 orvosi és egyéb gyógyászati célokra, to vábbá anitszeptikum, valamint rosszszagú gázok abszorbeálására való szer gyanánt és a gyógyászatban más kellemetlen szagok eltávolítására alkalmazhatóvá lenes-10 sen tenni. Színtelenítő szén alatt, a jelen eljárás értelmében, olyan szeneket értünk, melyek nem közönséges faszenek és nem is csontszenek, hanem olyan termékek, me-15 lyek sok amorfszenet és csak kevés, vízben és savban oldható alkatrészt tartalmaznak és melyek, a súlyegységre számítva, jóval nagyobb színtelenítő képességgel rendelkeznek, mint a csontszén, te-20 hát mint a közönséges faszén is, mely utóbbi, mint ismeretes, csaknem minden színtelenítő képesség híján van. Az úgynevezett színtelenítő szén előállításái'9- különböző ismert eljárások alkal-25 mazhatók. Így pl. azáltal történhetik annak előállítása, hogy növényi eredetű anyagokat vagy egyéb szerves testeket, mint fahulladékokat, fűrészport, stb. vagy már elszenesített vagy részben elszenesí-30 tett növényi eredetű vagy egyéb szerves anyagokat, a karbonizálás alatt, illetőleg műszakilag tiszta szénné való átalakításuk közben, zárt retortákban történő felhevítéssel, forró vagy felmelegített gá-35 zokkal való kezelésnek vetünk alá. Ilyen, erre a célra alkalmas gázok, pl. az ammóniák, a szénsav, a szénoxyd, a túlhevített gőz, a klór, stb. A hőnek és a használt gázoknak együttes befolyása alatt már most a növényi 40 eredetű vagy egyéb szerves testek vagy a már részben szénné átalakult növényi eredetű vagy más szerves -anyagok vegyi vagy fizikai behatással úgynevezett színtelenítő szénné alakíttatnak át. 45 Az úgynevezett színtelenítő szén előállítására különböző vegyszerek, mint pl. cinkklorid, töménykénsav, sósav, marószóda, mész, stb, is alkalmazhatók és pedig magukban vagy egymással való alkal- 50 mas vegyületben. Az eljárás ezen most említett vegyszerek segélyével normális vagy nagy hőfokokon végezhető. A vegyszereknek ezen most ismertetett 55 behatása, után azonkívül még a mindenkori célnak megfelelően, a,® úgynevezett színtelenítő szénné átalakítandó testeket, vagy zárt retortákban, alkalmas hőfokokon felhevítjük, vagy még ezen felhevítés 60 közben, egyidejűleg forró vagy felmelegített gázok behatásának is vethetjük alá. Az alkalmazott vegyszerek, vagy általában az eltávolítandó anyagok, szükség esetén, alkalmas oldószerek segélyével távo- 55 líthatók el az előállított masszából. Ügynevezett színtelenítő szénnek az említett módszerek valamelyike vagy valamely más eljárás szerint történő előállítására állati, növényi vagy ásványi eredetű 70 anyagok is használhatók. A nagyértékű, úgynevezett színtelenítő szén túlnyomó részében technikailag tiszta, amcrfporózus szén és — amennyire bejelentő ezen szén vegyi összetételét ki- 75 kutatta — nem egyetlenegy szénvegyület-