83025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viscose- és nitrocellulose műselyem előállítására

Megjelent 1934. évi julius li ó 2 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83035. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás viscose- és nitrocellulose-műselyem előállítására. Shrag-er Cecil kereskedő London és Lance Róbert Denis vegyész Livry. A bejelentés napja 1913. évi április hó 8-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1912. évi április hó 9-ike. A viscose- és nitroeellulose-selymek tud­valevőleg száraz, de különösen nedves ál­lapotban kevésbé ellenállóképesek, mint a természetes selyem. Jelen találmány tár-5 gyát már most igen nagy tartósságú vis­cose- és nitrocellulose-műselyem előállítá­sára szolgáló eljárás képezi, mely selyem­ből készült szövetek forró vízben is mos­hatók. 10 A találmány tárgyát képező eljárás lé­nyege abban áll,, hogy a selyem gyártá­sára szolgáló oldathoz fémresinátokat, pl. zinkresinátot vagy magnesiumresinátot, avagy ezek keverékét adagoljuk, melyek 15 igen magas olvadási ponttal bírnak, ami­dőn is simulékony végtermék előállítására az oldatnak resinát-tartalma 5%-nál több, de célszerűen nem haladja meg a 20%-ot. A resinát mennyiségét azonban még ezen 20 túl is fokozhatjuk, ha a viscose- vagy nit­rocellulose és resinát keverékéhez erősen oxydált száradó olajokat, stearint, elai­dint, vagy ezen anyagok keverékét adjuk. Ha fölös, 25—50%-nyi, legcélszerűbben 25 33%-nyi fémresinátot használunk, úgy ke­mény, celluloidszerű terméket kapunk. Is­meretes a ínég kénsavtól nedves nitrocel­lulosát száradó olajokkal keverni, amelyek előzőleg kénchloriddal kezeltettek (az ú. n. 30 „faktisz"). Azt is ajánlották már, hogy az oldathoz kaucsukoldatot keverjenek és hogy a keveréket kénchloriddal vulkani­zálják, illetve a keverékből előállított szá­lat albuminnal bevonják, mely a kéncihlo-35 rid hatására koagulál. Vulkanizálatlan kaucsukot zinkchloriddal keverve is már használtak adalék gyanánt, hasonlókép­pen salétromsavval kezelt fémresinátokat is. Celluloidszerű képlékeny masszák elő­állítására végül alkalikus nátrium- vagy 40 kálium-gyantaszappanokat kevertek nitro­cellulozával. Mindezen adalékok azonban nem adnak hasznavehető és száraz, valamint nedves állapotban ellenállóképes műselymet. 45 A találmány szerint azonban ily mű­selymet nyerünk, ha a viscose- vagy nitro­cellulose-oldathoz fémresinátokat adunk és ezen keverékből készítjük a fonalakat. Eb­ben tér ei a találmány tárgyát képező el- 50 járás azon ismert eljárástól, amely szerint kész szálakat és szöveteket pl. aluminium­resináttal telítenek, amidőn is a szálak csupán egészen vékony resinátbevonatot kapnak, míg ellenben, ha a resinátokat 55 már az oldathoz keverjük, az ebből előállí­tott szálat a resinátok teljesen áthatják, úgy hogy a szál úgyszólván impermeabi­lis anyagból áll. A gyanták, balzsamok és gumigyanták 60 olvadási pontját tudvalevőleg a zinkoxyd vagy magnesiumoxyd hozzákeverésével lé­nyegesen emelni lehet. Így pl. 4% zink­oxyd a kolofonium olvadási pontját 70°­ról 125°-ra, 80% zinkoxyd pedig l?0 '-ra 65 emeli, vagyis oly hőmérsékletre, hogy a gyanta 100° hőmérséklettel szemben ellen­állóvá lesz, tehát nem lágyul meg a se­lyemre nézve hátrányos mérvben. A hidegben a resinátok vízmentessé te- 70 szik a selymet és nagy szilárdságot adnak neki; egyidejűleg pedig szappannal és al­kalikarbonátokkal való mosással szemben ellenállóvá válik. Ezen fémresinátokat a viscose- és nitro- 75 cellulose-oldatokhoz tetszőleges arányban keverhetjük. Miután azonban keményítő­leg hatna és a termék rugalmasságát meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom